A Népszava cikkét szó szerint, módosítások nélkül tesszük közzé.

Ha a politikai pártok közül meg lehetne nevezni az elmúlt év győztesét, valószínűleg a Jobbik lenne az. A szélsőjobboldali párt az elmúlt egy évben megsokszorozta támogatottságát, bejutott az Európai Parlamentbe, s paramilitáris szervezetét, a Magyar Gárdát - amelynek támogatása egy részét bizonyosan köszönheti - is életben tartja a jogerős bírósági ítélet ellenére. Idén várhatóan bejutnak az Országgyűlésbe, ám a politológus szerint népszerűségük növekedése megállhat.

Fennállásának legsikeresebb évét zárt a Jobbik, s a szélsőjobboldali párt menetelésének valószínűleg 2010-ben sem lesz vége. A tavalyi évet a szervezet a korábbiakhoz képest igen jól indította: a januári, ferencvárosi időközi parlamenti választásokon 8,5 százalékos eredményt értek el. A Jobbik korábban nem tudott hasonló sikert produkálni. A közvélemény-kutatásokon legfeljebb 1-2 százalékot hoztak, a legtöbb esetben hibahatáron belül mozgott támogatottságuk. Ha még régebbre, a 2006-os parlamenti választásokig tekintünk vissza: 2,2 százalékot értek el a MIÉP-pel közös választási szövetségbe tömörülve.

A Jobbik a Magyar Gárda 2007 augusztusi megalapítása után indult komoly fejlődésnek. A gárda létrehozásakor sokakban félelmet keltő szövegeket - "vér fog folyni" - hangoztattak, amivel bebiztosították maguknak a helyet a médiában. A gárda működését ugyan több ízben - legutóbb december 15-én a Legfelsőbb Bíróságon - is alkotmánysértőnek találták, ám máig sem sikerült meggátolni őket menetelésükben. Kiszelly Zoltán korábban már figyelmeztetett arra: a gárda feloszlatása akár elszántabbá is teheti a jobbikosokat, mert egyfajta mártíromságérzet alakulhat ki bennük. A politológus azt is jelezte, hogy a párt "könnyű álmot ígér" az elkeseredett választópolgároknak. Ezzel és a tabudöntő beszédmóddal erősödtek meg.

A Jobbik radikális magbiztosságát mutatja az is, hogy a már említett időközi választás után rögtön harmadik erőnek kiáltották ki magukat. A szakértők viszont rendre jelezték: az időközi választások nem mutatják jól az országos közhangulatot, és a gyér részvétel is a kisebb, fegyelmezettebb szavazótáboroknak kedvezett. Az igazi mérce az EP-választás lesz - vélték még a ferencvárosi voksolás után a szakértők. Itt - sokak megdöbbenésére - már valóban harmadikként futottak be a radikálisok: a Fidesz (56 százalék) és az MSZP (17,4 százalék) után 14,7 százalékkal. Támogatottságuk látszólag azóta sem csökkent, a legutóbbi időközi választáson, amit novemberben Csornán tartottak, a Jobbik 10,53 százalékkal végzett, míg az MSZP csak 4,6 százalékot ért el.

Az idei választásokra már miniszterelnök- és államfő jelölttel is készülnek. Előbbi Vona Gábor pártelnök, utóbbi Morvai Krisztina EP-képviselő lenne. Sőt, az MDF kormányfő-jelöltje, Bokros Lajos máris jelölti vitára hívta ki Vona Gábort, aki - az időpontot kitolva ugyan - elfogadta a meghívást. Egyre többen kezelik tehát komoly ellenfélként a Jobbikot. Bajnai Gordon kormányfő ugyanakkor Vonát nem hívja meg az ország helyzetéről szóló beszélgetésre, nem tartja ugyanis demokratikus párt jelöltjének. Hasonló módon igyekszik távolodni a szélsőségesektől Orbán Viktor Fidesz-elnök is.

A pártnak az elmúlt évben nem csak támogatottsága, de gazdasági hátországa is sokat fejlődött. A Jobbik köré csoportosulva megjelentek például a magyar termékeket áruló boltok, például a Turul, vagy a Szkítia. Ha hinni lehet a híreknek, az eddig havilapként üzemelő Barikád magazin is átalakul hetilappá. Az újság főszerkesztője Pörzse Sándor lesz, aki nemrég szakított az Echo TV-vel. Mindeközben tovább üzemel a barikad.hu internetes újság is. Szintén az idén erősített a Jobbik "civil" vonalon; létrehozták a Nemzeti Egyleteket, amelynek megalapításakor hangsúlyozták: nem új párttagokat keresnek. Összeborultak a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetével (TMRSZ) is. Habár a párt és az érdekvédők közti együttműködés többek szerint jogellenes és súrolja az alkotmányosság határát, a két szervezet nem szakította meg a kapcsolatot.

Népszava Online