V�laszt�si program 2010.A program fejezet�nek c�me sokatmond�: „Kard �s m�rleg”. Mag�val az igazs�g�gyi rendszerrel, a v�grehajt�ssal – az �t�letek v�grehajt�s�val, a b�r�i szervezettel �s a b�ntet�s v�grehajt�ssal foglakozik. Helyesen ismeri fel, hogy nem �r semmit az a jogrendszer, ami k�ptelen alapvet� rendelkez�seit v�grehajtani �s v�grehajtatni. Illetve, hogy a „harmadik hatalmi �g” k�l�n�ll�sa amennyire t�rv�nyess�gi garancia, ugyanannyira annak rendezetlens�ge mennyi gondot okozhat.

Ez�rt ez az elk�pzel�s csomag csomagban t�rt�n� megjelen�se hely�nval� �s el�remutat�: hiszen egyben t�rgyalja ami egybe tartozik.

Helyesen �rt�keli az anyag az elm�lt id�szak t�rgyi gondjait, azonban meg�t�l�sem szerint nem ford�t kell�en nagy szerepet a rend�rs�g �s az �gy�szs�g jogi szab�lyoz�s�nak ter�n megoldand� probl�m�kra – s ezzel egy�tt a kialakult rendszert mintegy kiindul�pontnak fogadja el.

A magyar jogfejl�d�sben mindk�t szervezet, az �gy�szs�g �s rend�rs�g is a korm�nyzat �s a parlament al� rendelt szervek�nt dolgoztak mindig is. A nyomozati szervek szerep�t �s azok t�rv�nyi kontrollj�t azonban nem kell� r�szletess�ggel t�rgyalja a program, azonban ami nagyobb gond: ennek nyomait sem v�lem az anyagban f�lellni.

Nagyon vonz�, hogy �t k�v�nja alak�tania b�r�s�gok rendszer�t, �gy az OIT szerep�t is �tgondol�sra �rdemesnek gondolja. J� �ton indul el, amikor garanci�lis k�vetelm�nyeket �ll�t fel a b�r�s�gokkal szemben is, azonban nem ad v�laszt arra k�rd�sre, hogy milyen m�don k�pzeli el a hat�konyabb t�rsadalmi kontrollt a b�r�s�gok szervezet�ben. Utal�st ugyan tal�lunk r�, hogy valamif�le v�laszt�st k�v�nna alkalmazni, a k�rd�s csup�n az, hogy az angolsz�sz m�dszer, vagy a kontinent�lis m�dszer mellett teszi-e le a voks�t. Meg�t�l�sem szerint a b�r�s�gok tagjainak, �s �gy a b�r�s�gok eln�keinek „v�laszt�sa” egyr�szr�l a javasolt m�don megval�s�thatatlan, m�sr�szr�l ugyanakkor konzerv�lja a b�r�s�gi szervezetben ma is megl�v� „oldal hovatartoz�sokat”, melyek bizonyos k�rd�sek napvil�gra ker�l�sei tesznek egy�rtelm�v� �s j�l kitapinthat�v�.

Azok az elj�r�si javaslatok, amelyeket a program tartalmaz tov�bbgondolkod�sra alkalmasak, azonban hozz� kell tenn�nk, hogy azok a mai „alkotm�nyoss�g” kereti k�z�tt csup�n �n. k�tharmados t�rv�nyekkel val�s�that�ak meg, ha azoknak nagyobb t�rsadalmi elfogadotts�got k�v�nunk adni. Mert lehet feles jogszab�lyokat hozni, cs�p�b�l �s er�b�l, de val�di t�rsadalmi p�rbesz�d, szakmai vita �s el�zetes parlamenti egyeztet�s �s folyamatos kooper�ci� n�lk�l azok hat�konys�ga t�bb mint k�rd�ses

J�l l�tja a programalkot�, hogy elj�r�si t�rv�nyeink is �jra gondol�sra szorulnak, amelyb�l kit�n� a peren k�v�li elj�r�sok �jraszab�lyoz�sa, illetve a b�r�s�gi v�grehajt�s szab�lyainak reformja. J� �ton j�r a program, amikor az elj�r�sok meggyors�t�sra t�rekszik. Azonban hozz� kell tenni, hogy nem lehets�ges az elj�r�sokat �gy felgyors�tani, hogy m�sik oldalr�l az elj�r�sok t�rv�nyess�g�nek biztos�t�s�ra nem ford�tan�nk elegend� figyelmet.

Kev�s sz�t tal�lunk a b�ntet�s v�grehajt�s m�ra elavult jogi k�rnyezet�nek �talak�t�s�ra. Nem foglalkozik szinte �rint�legesen sem vele a tervezet. Nem tal�lunk erre – a jelen zs�folt b�ntet�s v�grehajt�si k�r�lm�nyek k�z�tt ezt t�bb mint bosszant� – m�g egy gondolatot sem. T�bbet foglalkozik a tervezet a b�r�k javadalmaz�s�val – amely meg�t�l�sem szerint nem a jogrendszer �talak�t�s�nak jelen pillanatban, a l�tez� gazdas�gi lehet�s�gek k�z�tti legfontosabb k�rd�se – mint az egyes b�ntet�si fajt�k �n. sz�th�z�s�val, feloszt�s�val �s �j b�ntet�si form�k bevezet�s�vel. Ad�s marad a program a b�r�s�gi v�grehajt�s korszer�s�t�s�nek elk�pzel�seivel is – annak ellen�re, hogy akik polg�ri peres vagy perenk�v�li elj�r�sokban vesznek r�szt, azoknak ez az az int�zm�ny amellyel az �llampolg�rok legnagyobb t�meg tal�lkozni szokott. Besz�l a tervezet hat�rid�k szigor� betart�s�r�l, illetve azok m�dos�t�s�r�l, azonban nem tesz mell� semmif�le garanci�lis kell�ket; illet�leg semmif�le konkr�tumot – �gy az megreked a koncepci� �s �gy az „�tletel�s” szintj�n.

A manaps�g legink�bb z�lleszt�nek �s bomlaszt�nak tarthat�, a gazdas�gi t�rsas�gok r�sz�r�l megjelen� �s egyre s�lyosabb fizet�si fegyelem hi�nnyal kapcsolatban csup�n annyit jegyez meg a tervezet, hogy „ ezek ellen hat� jogszab�lyokat alkotunk”. Ez k�rem sz�pen nagyon kev�s. Ez csak a probl�ma �szrev�tele, de nem ny�jt semminem� j�v�k�pet.

�gy tesz a tervezet, mintha az elektronikus levelez�s hi�nya lenne ma a polg�ri elj�r�s jog vagy a b�ntet� elj�r�sjog legnagyobb hi�nya. Nem k�rem! Ez sokadlagos szempont, amire tal�n k�r volt ilyen hangs�lyt fektetni.

Rendk�v�l j� �rz�kkel veszi �szre a tervezet a kirendelt v�d�k �s a p�rfog� �gyv�dek tarthatatlan helyzet�t. Helyesen �llap�tja meg, hogy d�jaz�suk k�rd�s�nek rendez�s�vel ez id�ig legal�bb h�rom korm�nyzati ciklus ad�s maradt, amely k�rd�sk�r bizonyos, nehezebb gazdas�gi helyzetben l�v� k�r�kben val�ban h�sbav�g� �s l�tfontoss�g�. Ezzel a k�rd�ssel senki nem szeret foglalkozni, mint ahogy azzal semmi, hogy a perk�lts�gn�l a val�di perk�lts�get nem szok�sa a b�r�s�goknak a re�lis m�rt�kben meg�llap�tani; �gy a pernyertes f�l val�di k�lts�geihez val�j�ban sosem jut hozz�.

A b�r�s�gokkal kapcsolatos �n. panasztest�let elk�pzel�s j�. Megfontol�st �rdemel, azonban ism�telten csak hi�nyolni tudom a garanci�lis felt�teleknek legal�bb a jelz�s�t; �s egy hangy�nyi konkr�tumot, legal�bb az ir�nyokat illet�en.

Ugyanakkor, mik�zben a b�r�s�gokkal - fentiek szerint is l�that�an - a program el�g sokat foglalkozik, az �gy�szs�gek �talak�t�sa, a r�juk vonatkoz� szab�lyok megreform�l�s�val ad�s marad a tervezet. Mint ahogy ad�s marad azzal is, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint sokszor �rtelmetlen hossz�s�g�ra ny�l� el�zetes fogvatart�sokat el�sz�r is a rend�rs�g saj�t k�nyelme szempontj�b�l ind�tv�nyozza meghosszabb�tani, m�sodszor az �gy�szs�g azokat szint�n saj�t �rdek�ben �ll�an (hogy a gyan�s�tott mindig k�zn�l legyen) szint�n t�mogatja meghosszabb�tani. Az ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehet�s�ge a gyan�s�tottnak t�bb mint l�tsz�lagos, sokszor csup�n rutin tev�kenys�ge a b�r�s�goknak, nem l�tva azt, hogy ezek az embertelen int�zked�sek milyen hat�ssal vannak nemcsak a v�dlottra, a gyan�s�tottra, hanem annak szem�lyes k�rnyezet�re, gazdas�gi helyzet�re �s t�rsadalmi kapcsolataira is. F�leg akkor, ha a k�s�bbiekben igazol�dik be a gyan�, vagy a v�d megalapozatlans�ga. �gy hi�nyolom a tervezetb�l a gyan�s�t�sokkal szembeni val�ban hat�kony, �s t�nylegesen f�ggetlen, nem pap�rmalomk�nt, s�hivatalk�nt m�k�d� jogorvoslati f�rum lehet�s�g�t; jobban mondva legal�bb a koncepci� ir�ny�t.

�rdeme viszont a programnak mindekk�ppen, hogy olyan ter�letre ir�ny�tja r� a figyelem�t, amelyre az elm�lt ciklusokban szinte semelyik p�rt nem volt hajland� vagy k�pes. �rdeme tov�bb� hogy nem tekint bizonyos int�zm�nyeket „szent teheneknek”. �rdeme, hogy mer �j m�don gondolkodni, s minden hi�nyoss�ga ellen�re �rezhet� bel�le az a f�le tenni akar�s, ami minden jogi reform bek�vetkez�s�nek legfontosabb kell�ke. [Sejt�sem szerint megalkot�s�ban a fiatalabb, az �j gener�ci�s fogalmaz�k, jel�ltek vehettek r�szt – mintegy ki�rezhet� ugyanis azoknak a jogter�leteknek az m�lyebb ismerete, amelyet a p�lyakezd� jog�szok szoktak els�k�nt megismerkedni.]

L�that� az anyagb�l, hogy szak�rt� kezeken ment �t a koncepci� ezen r�sze. Ebb�l gondolhat�, hogy kell� alaki �s elj�r�sjogi ismeretekkel rendelkezik a Jobbik st�bja. Azonban az is l�tszik, hogy nem minden jogter�letet tekintenek azonos s�ly� ter�letnek. A program k�z�rthet�. A program n�lk�l�zi az �n. diplomatikus fogalmaz�sokat, amelyekre k�s�bb mindenki hivatkozik: a p�rt ellens�gei �s a p�rt h�vei is egyar�nt.

Mindenk�ppen figyelm�be kell aj�nlanom Jobbiknak, hogy ezek a tervek csak a maguk komplexit�s�ban val�s�that�ak meg hat�konyan. Viszont, sajn�latos m�don p�r k�rd�sben k�nytelen lesz a Jobbik sz�vets�get k�tni olyanokkal is, akik nem hasonl� n�z�ponttal rendelkeznek, de ha c�ltudatosan �s k�vetkezetesen v�grehajtja ezeket az elk�pzel�seket, a folyamat sor�n mindekk�ppen r� fog j�nni, mely ter�letek azok, amely a sz�lesebb, a jogalkalmaz�ssal �rintetten sz�lesebb t�megek sz�m�ra fontosabbak illet�leg jelent�sebbek.

Itt jegyzem meg, hogy a gazdas�gi t�rsas�gok k�rd�sk�re r�sz�r�l megfigyelhet� tisztess�gtelen piaci magatart�sokat, sz�mla nem fizet�seket, �s az ebb�l ad�d� k�rbetartoz�sokat eml�ti ugyan a program, azonban ad�s marad a lehets�ges megold�ssal; csak jelz�s �rt�kkel tal�lhatunk a megold�s ir�ny�ba mutat� elk�pzel�seket abban. Pedig minden bizonnyal a Jobbik is nagyon j�l tudja, hogy ennek hi�ny�ban maguk a kisv�llalkoz�k, a kis ember, �s �gy a Jobbik potenci�lis szavaz�b�zisa eshet ism�t egzisztenci�lis csapd�ba.

Nem teljesen �rhet� a tervezetnek az az elk�pzel�se, amikor p�nz�gyi �tvil�g�t�st eml�t, s ad�s marad az erre vonatkoz� int�zm�nyek vagy test�letek l�trehoz�s�nak gondolat�val, jobban mondva ezek f�lv�zol�s�val.

Ugyan�gy a b�r�s�gok sz�m�nak n�vel�s�vel egyidej�leg olyb� t�nik, mint ha a program kidolgoz�i a jelenlegi k�zigazgat�si rendszerben �s annak felt�telezett hat�konys�g�ban gondolkodn�nak. A r�gi, �n. j�r�si b�r�s�gok vissza�ll�t�s�ra r�g�ta meg�rett az id�, azonban erre vonatkoz� elk�pzel�st csak a sorok k�z� elb�jtatva v�lek felfedezni.

Mint ahogy ad�s marad a tervezet az �n. kamarai rendszer �talak�t�s�nak k�rd�s�vel is, ami n�mely esetben az ejt�erny�s�k elrejt�s�nek egyik hat�kony eszk�zek�nt funkcion�l �s ezeknek az altatott politikusoknak az elt�vol�t�s�ra egyed�l csak, maga a kamarai tags�g a legt�bb esetben alkalmatlan �s k�ptelen. A kamarai rendszerek (�gyv�di, k�zjegyz�i, v�grehajt�i) is meg�rt volna p�r gondolatot, azonban erre sem tal�ltunk megnyugtat� v�laszokat.

�sszess�g�ben j� anyagot, jobban fogalmazva vitaanyagot tal�ltam, ami alkalmas megbesz�l�sre, hangos egy�ttgondolkod�sra. J�l l�tszik hangulat�b�l �s n�z�pontj�b�l, elnagyolts�g�b�l sz�rmaz� hib�i ellen�re is, hogy �ssze�ll�t�i nem csak irodaszag�, csup�n az elm�letben l�tez� k�rd�sekkel, hanem a val�s�g adta, az �n. �letszag� konfliktusokkal is szembe akarnak n�zni.

Dr. Nagy Csaba Attila
(Szent Korona R�di�)