Csak a saj�t �rdek�k sz�m�t?2009. okt�ber v�g�n a magyar Orsz�ggy�l�s elfogadta Magyar B�lintnak azt a feln�ttk�pz�sre vonatkoz� t�rv�nym�dos�t�-javaslat�t, amely szerint az �llamilag t�mogatott, b�rmilyen t�pus�, de 240 �r�t meghalad� k�pz�sekn�l a program r�sze kell, hogy legyen a digit�lis �r�stud�s, teh�t az ECDL els� k�t modulja. Mi�rt most, mi�rt a nagy siets�g?

Ez a t�rv�nym�dos�t�s rendk�v�l h�tr�nyosan �rinti a k�pz�helyeket, hiszen az �sszes k�pz�s�ket �jra kell akkredit�lni, illetve az infrastruktur�lis felt�telek sem adottak ahhoz, hogy „h�zon bel�l” biztos�tani tudj�k a modulok oktat�s�t. A Feln�ttk�pz�k Sz�vets�ge m�g decemberben lev�lben fordult Magyar B�linthoz, hogy vonja vissza a t�rv�nym�dos�t�st, de � semmit sem tett az �gy megold�sa �rdek�ben.

Magyar mellett az �gy m�sik szerepl�je, Alf�ldi Istv�n az ECDL Magyarorsz�g programigazgat�jak�nt �s egyben a Neumann J�nos Sz�m�t�g�p-tudom�nyi T�rsas�g �gyvezet� igazgat�jak�nt t�bb �ve felel�s az�rt, hogy haz�nkban min�l t�bb helyen oktass�k, illetve elismerj�k az ECDL k�pz�st. Alf�ldi t�bb �ve kifejezetten k�zvetlen munkakapcsolatot �pol Magyar B�linttal. T�bb konferenci�n adtak el� egy�tt, 2005 okt�ber�ben Magyar megkapta az ECDL Alap�tv�nyt�l – „�rdemei” elismer�sek�nt – az Informatikai �r�stud�s D�jat. Nyilv�n Magyar B�lint sem maradhatott ad�sa, ez�rt „cser�be” 2005. okt�ber 23-�n Kov�cs K�lm�n akkori SZDSZ-es informatikai �s h�rk�zl�si minisztert�l �tvehette A Magyar Informatik��rt kit�ntet�st. Magyar �s Alf�ldi az �vek sor�n t�bbsz�r lobbiztak egy�tt az ECDL-�rt, p�ld�ul 2007 m�rcius�ban a Magyar Rektori Konferencia pl�numa el�tt is, ahov� az akkori eln�k Moln�r K�roly – k�s�bbi t�rca n�lk�li miniszter a Gyurcs�ny-korm�nyban – „engedte be” �ket.

Mostani akci�j�val Magyar B�lint a feln�ttk�pz�st c�lozta meg Alf�ldi �s az ECDL Magyarorsz�g sz�m�ra, �s v�rhat�an most is a di�kok fogj�k h�zni a r�videbbet. Hogy mi�rt is? Mivel mind a mai napig nem sz�letett �rtelmez� korm�ny- vagy miniszteri rendelet a t�rv�ny v�grehajt�s�t illet�en, patthelyzet alakult ki. Amennyiben az �rtelmez� rendelet megengedi – m�rpedig a balliber�lis oldal g�tl�stalan m�dszereit ismerve mi�rt ne engedn� meg - a k�pz� int�zm�nyek val�sz�n�leg azt az utat fogj�k v�lasztani, hogy di�kjaikat elk�ldik ECDL-tanfolyamokra, az ott kapott vizsgak�rty�t, bizony�tv�nyt pedig - az eddigiekkel ellent�tben - k�nytelenek lesznek elfogadni. Ez a tanul�knak t�bb t�zezer forintos plusz kiad�st jelenthet majd, Alf�ldi Istv�nnak pedig megannyi �j di�kot, akiknek k�nyszer�s�gb�l kell beiratkozniuk az ECDL-tanfolyamokra att�l f�ggetlen�l, hogy m�rlegk�pes k�nyvel�k�nt vagy bolti elad�k�nt szeretn�nek k�s�bb elhelyezkedni OKJ-s v�gzetts�g�kkel.

A Jobbik hat�rozott �ll�spontja, hogy a jelenlegi korm�nyzatnak nem �j, plusz terhet jelent� k�pz�sekkel kellene fejlesztenie a fiatal munkav�llal�k sz�m�t�g�p-kezel�i ismereteit, hanem az �ltaluk t�nkretett k�zoktat�si �s fels�oktat�si rendszer keretein bel�l kellene ingyenes lehet�s�get ny�jtani a di�kok sz�m�ra a megfelel� sz�m�t�g�pes ismeretek elsaj�t�t�s�ra. A Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalom tiltakozik az ellen, hogy ism�t a p�lyakezd� magyar fiatalokat �s a k�nyszer�s�gb�l m�s szakm�t v�laszt�kat hozz�k kil�t�stalan helyzetbe csak az�rt, hogy m�g az orsz�ggy�l�si v�laszt�sok el�tt �jabb „megrendel�sekhez” jussanak a balliber�lis k�t�d�s� gazdas�gi �rdekcsoportok. A Jobbik ez�rt felsz�l�tja Magyar B�lintot, hogy fejezze be v�gre azt a tudatos nemzetrombol� tev�kenys�g�t, amit az ut�bbi nyolc �vben a magyar oktat�ssal szemben a nemzet templom�ban, a Magyar Orsz�ggy�l�sben folytat.