A m�ltatlanul mell�z�tt, f�lre�ll�tott telev�zi�s �js�g�r�, Chrudin�k Alajos szinte v�ltozatlannak l�tja a h�sz �vvel ezel�tti �s a mai politikai- �s m�diaterrort, �s az ilyen k�zegben kialakult viszonyokat. A lehets�ges ki�tr�l, vil�gpolitik�r�l �s a nemzet j�v�k�p�r�l besz�lgetett vele Horv�th �d�m a Barik�d hetilap k�t h�ttel ezel�tti sz�m�ban.

- A politikai terrorr�l is besz�lget�nk, �nt pedig hossz� ideje nem l�ttuk a k�perny�n, nem olvashattuk �r�sait. El�ld�z�s�nek oka is a politikai terrorhoz k�thet�.

- 2005-ben t�vol�tottak el a k�ztelev�zi�t�l. Egy film miatt, amely az Egyes�lt �llamok hadsereg�nek iraki agresszi�j�t, terrorj�t mutatta be. A hazai politikai terror akkor m�r jav�ban �reztette a "m�sk�nt gondolkod�kkal": nincs sz�ks�g r�juk, mihamarabb menni kell. T�voz�som a Gyurcs�ny-�r�ban, a balliber�lis Rudi Zolt�n t�v�eln�ki ideje alatt t�rt�nt.

- Az�ta hazai org�numokban egy�ltal�n nem engedik megsz�lalni?

- Nem, �s ha alaposan megn�zz�k, kik ir�ny�tj�k a hazai sajt�t, nem neh�z a k�vetkeztet�st levonni: ugyanazok, akik a K�d�r-rendszerben, csak eszk�zt�ruk m�g t�bb aljass�ggal �s magyargy�l�lettel b�v�lt. Ez a balliber�lis oldalnak cs�folt valamire jellemz� els�sorban, de a jobboldalnak titul�lt t�rf�len sem r�zs�sabb a helyzet: m�ig meghat�roz� h�tt�rszerepl� az a Schmidt M�ria, aki nem t�ri a neki nem tetsz� v�lem�nyeket, p�ld�ul Izraelr�l.

- A t�v�n�l a rendszerv�lt�s �ta v�ltozatlan a helyzet?

- Az MDF-korm�ny idej�n egy olyan SZDSZ-es cionist�t nevezett ki Antall J�zsef a t�v� eln�k�nek, akinek a f� feladata a Panor�ma megsz�ntet�se volt. � volt az, aki - t�bbek k�z�tt - megakad�lyozta Szaniszl� Ferenc dokumentumfilmj�nek levet�t�s�t, amely a d�lvid�ki, tito-i v�rengz�st mutatta be, ahol negyven-�tvenezer magyart �rtatlanul lem�sz�roltak. De az �gynevezett rendszerv�lt�s �ta tem�rdek hasonl� "szakember" tev�kenykedett a k�zt�v�n�l, eml�thetem p�ld�ul a mai napig a k�perny�r�l bambul� Betlen J�nost vagy a szakm�hoz, de f�leg a k�lpolitik�hoz teljesen dilett�ns izraeli-magyar kett�s �llampolg�rt, Szenes Andre�t. � egyszer egy Izraelr�l sz�l� dokumentumfilmem kapcs�n k�pes lett volna beh�vni az izraeli nagyk�vetet, hogy k�sz�tsek vele az anyaghoz interj�t, holott ez dokumentumfilmn�l t�volr�l sem k�telez�. Az elm�lt h�sz �vben n�gyszer is lev�ltottak, vagy f�lre�ll�tottak. Horv�th �d�m p�ld�ul elk�ld�tt tud�s�t�nak Jord�ni�ba kamera �s operat�r n�lk�l.

- A "jobboldalr�l" is elmondhat�ak hasonl�k?

- Vegy�k p�ld�ul a Fidesz holdudvar�nak m�ig igen fontos k�zszerepl�j�t, az eml�tett Schmidt M�ria utas�t�sait v�grehajt� Csermely P�tert. Fontos cenzor volt a k�zt�v�n�l, majd a Fidesz-korm�ny veres�ge ut�n a Magyar Nemzethez, k�s�bb a H�r T�v�-hez ker�lt. � a tipikus p�rtk�der mintap�ld�nya, egy �rdekk�r szervilis kiszolg�l�ja.

- A Panor�ma m�lt�n volt a legn�pszer�bb m�sor, amely nem csup�n k�lpolitik�val foglalkozott.

- M�r 1972-t�l foglalkoztunk a hat�ron t�li magyars�g �gyeivel, a magyar sorsk�rd�sekkel, Trianonnal, a Benes-dekr�tumokkal. Ezt nem tudt�k megakad�lyozni. A szocializmus idej�n szembement�nk az akkori ir�nyzattal, b�r�ltuk a rendszert �s a politikusokat.

- L�tezik �n szerint "objekt�v sajt�"?

- Nem, �s nem is l�tezhet. A sajt�nak szubjekt�vnek kell lennie a magyar �gyek ir�nt. A m�di�nak nemzeti sorsk�rd�sek szemsz�g�b�l kellene bemutatnia a vil�got, magyar szemmel. Ugyanez vonatkozik a t�rt�nelmi t�nyekre, mint p�ld�ul a zsid�k holokausztj�ra is. M�s k�rd�s persze, hogy az SZDSZ �s a cionist�k csak egyf�le holokausztr�l akarnak tudni, de a m�di�nak felel�ss�ge �s feladata bemutatni az olyan magyar sorstrag�di�kat, amelyek eddig nagyon m�lyen el lettek hallgatva. Az ide�lis sajt� nem lehet objekt�v, mert a magyars�g �rdekei szubjekt�vek, ezeknek a ment�n kellene k�vetni az igazs�gkutat�st, az oknyomoz�st. Ezeknek az �rdekeknek �s �rt�keknek a ment�n bemutatni a vil�got nem sovinizmus.

- Ennek a megval�sul�s�hoz mi hi�nyzik els�sorban?

- Kezdj�k az erk�lccsel. A sajt�politik�nak, az oktat�spolitik�nak �s a t�rsadalompolitik�nak erk�lcs�snek kell lennie, ennek egyel�re jel�t sem l�tom, mi t�bb, az elm�lt h�sz �vben szinte a null�ra reduk�l�dott. A sajt� tematik�j�t erk�lcsi alapelvek ment�n kell megszabni. Foglalkozni kell a hagyom�nyainkkal. Tiszt�zni kell a nemzet m�ltj�t, �s az ahhoz val� viszonyul�st. Erre j� p�lda a fentebb eml�tett Hankiss-eset is, amikor a film letilt�sakor a "Hideg napokra" hivatkozott (amir�l egy�bk�nt kor�bban m�r k�sz�lt dokumentumfilm), ugyanis szerinte 40-50 ezer �rtatlan magyar meggyilkol�sa egyen�rt�k� a csend�r�k 1942-es d�lvid�ki bevonul�s�val, ami ugyan k�vetelt hal�los �ldozatokat, de nem eml�thet� egy lapon a szerbek kegyetlen v�rengz�s�vel.

- A b�n relativiz�l�sa a v�lem�nyform�l�k kedvenc eszk�zeinek egyike.

- Igen, a nemzet �gyeir�l, a magyar k�rd�sekr�l, a magyar trag�di�kr�l vagy �r�m�kr�l t�j�koztatni b�n. De p�ld�ul szerint�k az izraeliek genoc�diuma a palesztinok �s a k�rnyez� n�pek ellen nem b�n. Itt visszat�rt�nk az orig�hoz, az erk�lcsh�z.

- Milyen j�v�k�p lenne az ide�lis a sajt�nak �s az orsz�gnak?

- A kett�t sz�tv�lasztani aligha lehet. J�v�k�p �s nemzetstrat�gia kell, amely perspekt�v�kat ad a k�zeli �s t�voli j�v�re. A pesszimizmusba nyomor�tott magyars�g kil�bal�s�ra van sz�ks�g, de a lehet� leggyorsabban. A kezdeti t�zolt�munka ut�n olyan alaptervet kell kidolgozni, amely a csal�dokra �s azok j�v�j�re �p�t. Ez volt mindig is, �s csak ez lehet az alapsejtje a t�rsadalomnak. A hat�ron t�li magyarokkal �jra kell �rtelmezni a kapcsolatot, �s a nemzet j�v�j�nek az �p�t�s�ben kulcsszerepet kell nekik sz�nni.

- A vil�gt�rk�pen – k�pletesen - hol van haz�nk val�di helye?

- Semmik�pp sem ott, ahol jelenleg, �s ahogy egyesek l�ttatni pr�b�lj�k �s �reztetni a "legy�nk kicsik" szeml�letet. A nemzet hely�t meg kell tal�lni, ahogy szerep�t �s kapcsolatrendszer�t is. A politikai, gazdas�gi, kereskedelmi kapcsolatokat �jra kell gondolni. A szabads�g�rt k�zd� n�peket t�mogatni kell, az Egyes�lt �llamok �s Izrael gyarmatos�t� politik�ja ellen pedig minden lehets�ges f�rumon fel kell l�pni. A j�v� t�rsadalm�t csak az ifj�s�gra lehet �p�teni �s a dolgoz�, termel� emberre. Ehhez persze a munk�nak �jra �rtelmet kell adni, mert a felt�teleit ellehetetlen�tett�k, az emberekt�l pedig elvett�k az alkot�s �r�m�t.