A rendszerv�lt�s ut�ni jobboldali telev�zi�k m�ra lefedik a magyar h�ztart�sok j� r�sz�t. L�t�k m�r-m�r term�szetesnek tekinthet�, �m a m�ra kritik�tlanul Fidesz-org�numokk� v�l� csatorn�k indul�s�nak, f�nykor�nak, majd p�rtsz�cs�v� v�l�s�nak el�zm�nyei m�g sz�lesk�r�nek nevezhet� t�rsadalmi ig�nyen alapultak. Az akkor a szoclib m�diaf�l�ny ellen tiltakoz�k j� r�sze m�ra bel�tta: nem ilyen lovat akart. A Barik�d hetilap els� sz�m�nak t�nyfelt�r� �r�sa.

Az MSZP-SZDSZ korm�ny 2002-es hatalomra ker�l�s�t szignifik�nsan seg�tette a k�zszolg�lati �s kereskedelmi m�diumokban akkor (�s az�ta) tapasztalhat� sokszoros f�l�nye. A Fidesz-korm�nyzatnak n�gy �ve volt a rendszerv�lt�sra, a ma hangoztatott elsz�moltat�sra. Arra mindenk�pp, hogy a r�gi �s megb�zhat� kommunista k�derek talp�ra �tilaput k�ss�n. Nem tette meg. �gy Orb�n Viktor az elvesztett v�laszt�s ut�ni t�rsadalmi tenniakar�s erej�re �p�tve 2002. augusztus�nak v�g�re nagyszab�s� t�ntet�st h�vott �ssze a Szabads�g t�rre. V�gs� "elkesered�s�ben" egy ellenz�ki k�zszolg�lati telev�zi� �tlet�t vizion�lta a sz�zezres, j�r�szt konzervat�v, nemzeti radik�lisokb�l �ll� t�meg rem�nyteli tapsvihara k�zepette a "sajt�szabads�g v�delm�ben", a "Magyar Telev�zi�ban megkezd�d�tt politikai tisztogat�s ellen". Ugyanezen �v j�lius�ban az Egri V�gv�r Polg�ri K�r�k F�rum�n Ker�nyi Imre sz�nh�zi rendez� �gy v�lekedett: "akkor sz�nik meg a m�diaterror Magyarorsz�gon, ha a polg�ri k�r�knek, �tmilli� �llampolg�rnak lesz saj�t konzervat�v TV csatorn�ja." �s el�re vet�tette egy jobboldali kereskedelmi t�v�csatorna l�trehoz�s�t. Erre is kevesen figyeltek fel akkoriban, pedig Ker�nyi kijelent�se elõtt egy h�nappal m�r felmer�lt, polg�ri t�v�vel b�v�lhet 2002-ben a "m�sodik nyilv�noss�g". Akkor �gy fogalmaztak a N�pszabads�g �js�g�r�j�nak: az Infor�di� mint�ja alapj�n egy m�holdas h�rt�v� j�n majd l�tre, �gy nem kellett frekvenci��rt p�ly�zni a m�diahat�s�gn�l.

A h�rt�v� l�trehoz�s�val Bor�kai G�bor volt korm�nysz�viv�t b�zt�k meg, l�trehoz�s�nak egyik szellemi seg�tõje Bence Gy�rgy filoz�fus, egyetemi tan�r volt. A csatorna k�lts�geit finansz�roz� mec�n�sokr�l, befektet�kr�l nem esett akkoriban sz�. A szabads�g t�ri "sajt�szabads�g-t�ntet�s" aff�le lakmuszpap�r, k�zv�lem�nykutat�ssal fel�rõ dzsembori volt, �gy a v�laszt�si buk�s �v�ben, 2002. november 26.-�n az Orsz�gos R�di� �s Telev�zi� Test�let (ORTT) nyilv�ntart�sba vette a H�r TV-t, igaz, el�tte Ladv�nszky Gy�rgy, az ORTT MSZP-s deleg�ltja kezdem�nyezte a test�letn�l: ne vegy�k nyilv�ntart�sba az �j t�v�t, mert szerinte a becsatolt pap�rokb�l nem volt meg�llap�that� rendelkez�sre �llt-e el�g p�nze a sug�rz�sra, a m�k�d�sre, illetve az �vi 10 milli�s m�sorszolg�ltat�si d�jra a H�r Telev�zi�nak.

V�g�l a csatorna elsõ ad�sa 2003. janu�r 2-�n sug�rzott, elõtte a k�s�rleti ad�st 2002 utols� h�napj�ban azokon a h�l�zatokon lehetett l�tni, ahol volt szabad csatorna, illetve az egy�ni digit�lis vevõantenn�val f�lszerelt h�ztart�sok is foghatt�k az izraeli AMOS m�holdr�l. Kider�lt: a h�szmilli� forint t�k�vel bejegyzett H�r Telev�zi� r�szv�nyein h�sz mag�nszem�ly osztozott. A k�belen sug�rz� ad�s p�nz�gyi forr�sait magyar sz�lloda- �s vend�gl�t�ipari befektetõk biztos�tott�k. Az ad� f�szerkesztõje Dlusztus Imre, a D�l-Magyarorsz�g kor�bbi vezetõje lett.

A telev�zi� strukt�r�ja a kezdetektõl alapvetõen a h�rm�sorokra �p�tett, mint p�ld�ul a H�rad� 21, H�rvil�g, Lapz�rta, Eur�pai h�rad�, Reggeli j�rat, Esti gyors, Napr�l napra, H�rvil�g extra, vagy a Barangol�. M�sorvezetõik k�z�tt igen jelentõs r�szben orsz�gos ismerts�g� telev�zi�s �js�g�r�kat tal�lhattunk akik kor�bban a k�zszolg�lati org�numokban (mtv, Duna TV) dolgoztak, mint p�ld�ul Borb�s M�ria, vagy P�rzse S�ndor. Szerintem c�mû mûsor�val szinte �j mûfajt alkotott �s n�pszerû arca lett a H�r tv-nek a liber�lisb�l konzervat�vv� v�l� sz�nh�zi rendezõ, Ker�nyi Imre, vagy a Sajt�klub c�mû m�sorban n�pszerûs�get szerzett Bayer Zsolt publicista. A fiatal koroszt�lyt pedig a bulv�ros zenecsatorna (Z+ majd Viva TV) n�pszerû mûsorvezetõj�vel, R�kay K�lm�nnal (Philip) igyekezett megsz�l�tani az org�num.

A t�v�t mûk�dtetõ c�g alaptõk�j�t 2003 febru�rj�ban, h�rom �j tulajdonos bevon�s�val 20 milli�r�l 376 milli�ra emelt�k. Egy �vvel k�sõbb �jb�l v�ltozott a tulajdonosok szem�lye: a H�r TV fel�gyelõbizotts�g�nak tagja, T�r�cskei Istv�n a Pro-Aurum Vagyonkezelõ Rt.-vel �s az Inforg Rt.-vel k�z�sen 100%-os tulajdonr�szt szerzett. (Egy�bk�nt ekkoriban indult el a m�ra orsz�gos terjeszt�sû Helyi Th�ma c�mû ingyenes hetilap, amelynek tulajdonosa a Fidesz-k�zeli Vit�zy-csal�d volt.

Az õ �rdekelts�gi k�r�kbe tartozott a szint�n abban az idõben �jraind�tott Reform c�mû hetilap is). T�r�cskei tulajdonszerz�se elõtt a H�r tv 2003-ban csaknem egymilli�rd forint �rbev�tel mellett t�bb mint f�lmilli�rdos vesztes�get termelt, az �v v�g�re 1,2 milli�rd forint ad�ss�got halmozott fel, saj�t tõk�je csaknem 300 milli�s m�nuszba fordult. Az eml�tett Pro-Aurum 2003 tel�n j�tt l�tre az Inforg Rt-bõl; tulajdonosa S�rk�ny Nagy Erzs�bet volt, aki testv�re �s �zlett�rsa Nagy Eleknek, a Vegy�pszer eln�k�nek. T�r�cskei Istv�n kor�bban maga is az Orb�n-korm�ny idõszak�ban k�zbeszerz�s n�lk�l aut�p�ly�kat �p�tõ Vegy�pszer igazgat�s�gi tagja volt. Az Inforg Rt. tulajdonosa pedig N�n�sy Csaba, ez az Rt. - k�zvetett m�don - ugyancsak akt�van r�szt vett az Orb�n-korm�ny sztr�daprogramj�ban. Az Inforg Rt. fb-j�ben tag a m�r eml�tett S�rk�ny Nagy Erzs�bet is. A Pro-Aurum tulajdonosv�lt�sa a Magyar Nemzetet kiad� Nemzet Lap- �s K�nyvkiad� (NLK) Kft.-re is hat�ssal volt; T�r�cskei�k c�ge ugyanis akkoriban az NLK Kft.-ben is kisebbs�gi tulajdonr�szt szerzett. Az NLK Kft. t�bbs�gi tulajdonosa, s egyben a Magyar Nemzet fõszerkesztõje Liszkay G�bor maradt, s õt nem sokkal k�sõbb v�lasztott�k meg a H�r Tv eln�k�v�.

Egy akkoriban a H�r telev�zi�n�l dolgoz�, neve elhallgat�s�t k�rõ (mivel ma is az egyik Fidesz-k�zeli org�numn�l dolgozik) �js�g�r� szerint a Fidesz m�diapolitik�j�nak ekkor az volt az alapelve: l�trehozni f�ggetlennek, vagy p�rtsemlegesnek l�tsz� m�diumokat, vagy olyanokat megv�s�rolni, amelyek m�r mûk�dnek, nem titkoltan annak a rem�ny�ben, hogy hoszabb t�von p�rtsz�csõv� v�ltoztathass�k azokat.

-A Reform �s a H�r TV is j� p�lda- mondja. A H�r t�v�t kor�bban m�r "fel�p�tett�k" nekik hozz�juk k�zel �ll� lelkes �s loj�lis v�llalkoz�k, a sikert l�tva egy�rtelmû volt a h�tt�remberek sz�m�ra: meg�ri a befektet�s. A Reform m�r kor�bban nevet szerzett, �gy a relat�v f�ggetlens�g l�tszat�t tartot�k fenn egy ideig. P�ld�ul az az�ta egy furcsa balesetben elhunyt Bodzab�n Istv�n fõszerkesztõi kinevez�s�vel. Azt�n a Reformot, majd a H�r t�v�t is kem�nyvonalas Fideszess� tett�k- tette hozz� inform�torunk.

A H�r tv vezetõs�gv�lt�s�val a mûsorok�rt felelõs vez�rigazgat�-helyettes az ugyancsak a Magyar Nemzettõl �rkezõ Gajdics Ott� lett. Liszkay �rkez�se elõtt eln�ki tan�csad�k�nt dolgozott a c�gn�l a szint�n Magyar Nemzetes Csermely P�ter, aki k�sõbb a csatorn�n�l h�rigazgat�v� avanzs�lt, a m�sik fontos vezetõ, Szikszai P�ter pedig szint�n a Nemzettõl ker�lt kis idõ m�lva a t�v�hez. Az MSZP h�zi sajt�ja, a N�pszava a tulajdonosv�lt�s h�tter�rõl akkoriban kider�tette: T�r�cskeinek nem volt ismertelen a H�r Tv �jonnan kinevezett eln�ke, Liszkay G�bor, de a p�nzember a m�dium kor�bbi meghat�roz� tulajdonos�val, B�lintfy G�borral is kiv�l� kapcsolatokat �polt. Mindk�t kapcsolat az 1990-es �vek elej�re tekintett vissza. Amikor T�r�cskei a Magyar Hitel Bankn�l dolgozott, B�lintfy a p�nzint�zet fel�gyelõ bizotts�gi tagja volt; de az akkoriban alap�tott Kult�rbankn�l is hasonl� fel�ll�sban tal�ljuk õket. Liszkayval v�lhetõen testv�r�n, T�r�cskei L�szl�n kereszt�l ismerkedett meg. Liszkay G�bor fel�gyelõbizotts�gi tag volt a T�r�cskei-fam�lia - Istv�n �s L�szl�, illetve feles�geik - c�g�ben, a "D�rgicse Bor" Kereskedelmi �s Vend�gl�t� Kft.-ben. De B�lintfy is ismerte T�r�cskei L�szl�t, hiszen az �ltala vezetett - egykor az �j Magyarorsz�g c�mû napilapot kiad� - Publica Rt.-ben a testv�r fel�gyelõbizotts�gi tags�got v�llalt.

A tulajdonosv�lt�s hozta a "p�rtosod�si" fordulatot a telev�zi�n�l. Tudvalevõ volt: az addigi vez�rigazgat�, Bor�kai G�bor (Az Orb�n-korm�ny egykori sz�vivõje, ma a Heti V�lasz c�mû ellenz�ki hetilap vezetõje) hely�re kinevezett Fazekas Csaba k�zvetlen munkat�rsa, "jobbkeze" volt Simicska Lajosnak, az APEH egykori eln�k�nek, aki a Fidesz gazdas�gi h�tter�nek az egyik legfontosabb embere az�ta is.

A tulajdonosv�lt�s meghat�rozta a telev�zi� k�vetkezõ �veinek a mûsorstrukt�r�j�t. Egyre ink�bb kezdtek elõt�rbe ker�lni a Fidesz-p�rt�rdekek �s felbukkant mûsorvezetõk�nt a kor�bbi MSZMP-s, SZOT-os, egykori MSZP-aleln�k, Csintalan S�ndor is, akinek a mûsorait eleinte az�rt �vezte kiemelkedõ figyelem, mert eleinte "kit�lalt" az MSZP egyes vezetõinek viselt dolgair�l, azonban k�sõbb a polg�ri �s nemzeti t�bort kezdte b�r�lni betelefon�l�s mûsoraiban, v�g�l od�ig jutott, hogy n�cinak nevezte azokat, akik sz�monk�rt�k rajta az �ltala meg�g�rt �ncsonk�t�st �s cipõev�st (mint ismert, Simon Peresz izraeli minisztereln�k kijelentette, felv�s�rolj�k egyebek mellett Magyarorsz�got is, mire Csintalan egyik n�zõj�nek meg�g�rte: ha az inkrimin�lt kijelent�s igaz, a Hõs�k tere k�zep�n kiher�li mag�t �s megeszi a cipõj�t. A kijelent�s tudom�nyos ford�t�s �s �rtelmez�s szerint is igaznak bizonyult).

Csintalan a mai napig a telev�zi� meghat�roz� arca. Ebben az idõben ker�ltek ki a m�diumb�l teljesen a nemzeti radik�lis gondolatok. Noha a H�r tv olyan telev�zi�nak indult, amely nem hallgat el h�reket, a csatorna idõvel m�gis cenz�r�zott p�rtm�diumm� v�lt, nemhogy a Fidesztõl "jobbra" esõ politikusok megh�v�sa korl�toz�dott szinte a null�ra, a mûsorok t�m�i is szinte kezdtek csak p�rt�rdekeket szolg�lni.

Nagyban �rtott a H�r tv �s a Magyar Nemzet hiteless�g�nek a v�delmi p�nzek nagypolitikai szintû leoszt�s�nak nyilv�noss�gra ker�l�se, az �gynevezett (m�ra a feled�s hom�ly�ba ker�lt) Strabag-�gy. 2006-ban �s 2008-ban kider�lt: a Strabag �p�tõipari konszern nagy�sszegû megb�z�sok elnyer�s�nek rem�ny�ben p�nzelte a magyarorsz�gi p�rtokat. A p�nzeket az Eurocontacton kereszt�l tov�bb�tott�k a p�rtoknak, Azt csak tal�lgatni lehetett, a mintegy 27 milli� eur�b�l, azaz 6,5 milli�rd forintb�l kinek mennyi jutott. Az elsõ Strabag-�gy 2006 szeptember�ben pattant ki. R�vid idõn bel�l Strabag�k nagy �s dr�ga rekl�mokat vettek a H�rTV nyit�lapj�n. Olyan rekl�mot, ami a weboldal megjelen�se elõtt az eg�sz oldalon ott van: "Vel�nk j� �ton j�r. Strabag." A Magyar Nemzeten �gyszint�n megjelentek a Strabag rekl�mok, �s a H�r TV ad�sai k�z�tt is, ahogy az osztr�k Swietelsky c�g� szint�gy, amely c�g t�bbek k�zt az M6-os aut�p�ly�t is �p�tette �s t�bb budapesti metr��llom�st. A 2008-as �gyet gyakorlatilag az �sszes m�dium lehozta, kiv�ve kettõt: a Magyar Nemzetet �s a H�r tv-t. Ehelyett ugyan�gy Strabag-hirdet�sek voltak az eml�tett m�diumokban �s honlapjaikon l�that�ak.

Ma a Szerencsej�t�k Zrt. hirdetm�nyei k�sz�nnek vissza az org�numokban �s honlapjaikon. Ugyanis inform�ci�ink szerint (ezt persze egyelõre nem rekl�mozz�k) a ma az SZDSZ-es Sz�kely G�bor vezette �llami �ri�sc�g �l�re a korm�nyv�lt�ssal Liszkay G�bor ker�l majd.

A H�r tv, a Magyar Nemzet �s a L�nch�d R�di� vezetõje a rendszerv�lt�s elõtt �s ut�n �gyv�d is volt, õ v�dte t�bbek k�z�tt az orosz maffia itteni vezetõj�nek tartott Szemjon Mogiljevicset, "Szeva b�csit". Az 1990-es �vek elej�n az �llami H�rlapkiad� V�llalatn�l dolgozott, majd a c�get - r�szv�nyt�rsas�gg� alakul�sa ut�n - õ vezette. Kinevez�se n�h�ny h�ttel elõzte meg azt a tranzakci�t, amellyel - k�zvetlen�l az MSZP 1994-es v�laszt�si gyõzelme elõtt - a c�g a fideszes k�tõd�sû Mahir Rt.-nek, Simicska Lajos c�g�nek �t �vre b�rbe adta h�rom lapja, a Magyar Nemzet, az Esti H�rlap �s az Expressz kiad�i jog�t. �rtes�l�seink szerint Liszkay G�bor lesz a Szerencsej�t�k Zrt. k�vetkezõ vez�rigazgat�ja, az SZDSZ-es Sz�kely G�bort v�ltja majd a sz�kben.

A H�r tv 2002 december�ben m�g csak k�s�rleti ad�st sug�rzott, a k�vetkezõ �vtõl volt a k�belszolg�ltat�k k�n�lat�ban. 2003 m�rcius�ban mintegy 1,2 milli� h�ztart�sban volt foghat�, ebben az �vben az org�num st�bja megkapta a Prima d�jat elektronikus sajt� �s a Prima Primissima-d�jat k�z�ns�gd�j kateg�ri�ban. 2007-ben m�r 2,1 milli� h�ztart�sban volt foghat� f�ldi sug�rz�sban, mûholdas v�telen, k�beles v�telen, valamint IPTV-ADSL-en (digit�lis szolg�ltat�sok) kereszt�l.

Horv�th �d�m

A Bar!ik�d leg�jabb sz�ma m�t�l kaphat� az �js�g�rusokn�l