Magyarorsz�g gazdas�ga minden szak�rt� egybehangz� v�lem�nye szerint m�ly v�ls�gban van. A v�ls�g kialakul�s�nak sok oka van. El�lj�r�ban le kell sz�gezn�nk, hogy (ellent�tben a jelenleg m�g hatalmon l�v� p�rtok v�lem�ny�vel) a magyar v�ls�got nem a gazdas�gi vil�gv�ls�g okozta, hanem els�sorban a hozz� nem �rt� �s korrupt korm�nyz�s (k�l�n�sen igaz ez az elm�lt majdnem nyolc �vre).

Ezen a hozz� nem �rt� �s korrupt hatalmi gyakorlaton az sem sz�p�t k�l�n�sebben, hogy 2009 m�jusa �ta �gymond „v�ls�gkezel�s” folyik az orsz�gban – a v�ls�got tudniillik �ppen azok okozt�k nagy r�szben, akik most kezelni pr�b�lj�k, r�ad�sul a v�ls�gkezel�s sok szempontb�l rosszul �s a hossz�t�v� nemzeti �rdekekkel ellent�tesen zajlik.

A v�ls�gb�l val� kil�bal�s f� �sszetev�ivel kapcsolatban a legt�bb szak�rt� (ak�r a korm�nyp�rtokkal ak�r az ellenz�kkel szimpatiz�l) nagyj�b�l ugyanolyan v�lem�nyen van: n�velni kell a foglalkoztatotts�got, hat�konyabb� kell tenni az �llamh�ztart�st, meg kell reform�lni a szoci�lis ell�t�rendszert, �s �gy tov�bb. Ez az egyet�rt�s persze csak elm�leti szinten van meg, mert a hangs�lyokban, id�z�t�sben, illetve a politikai p�rtok tekintet�ben a szavak �s a tettek �sszhangj�ban �ri�si k�l�nbs�gek vannak.
Van viszont egy ter�let, amelyn�l nagyon nagy a k�l�nb�z�, gyakran egym�ssal sz�gesen ellent�tes v�lem�nyek ar�nya: ez pedig az �llamad�ss�g k�rd�se.

El�sz�r is r�gz�ts�nk n�h�ny alapvet�en fontos t�nyt: az �llamad�ss�g Kezel� K�zpont 2010 janu�ri adatai szerint jelenleg a magyar �llam (a k�zponti k�lts�gvet�s) brutt� ad�ss�ga majdnem 19 400 milli�rd forint. Ez az �sszeg �nmag�ban szinte felfoghatatlanul nagy – tal�n �gy a legk�nnyebben meg�rthet�, ha �gy fogalmazunk, hogy minden magyar �llampolg�rra, a kisgyermekekre �s a nagyon id�sekre is, fejenk�nt k�zel 2 milli� forint ad�ss�g jut bel�le. Ezt a fejenk�nt 2 milli� forintot kellene t�rleszten�nk, kamatostul, a k�vetkez� �vekben, �vtizedekben.

A fent eml�tett 19 400 mrd forint az �ves hazai �sszterm�k (GDP) t�bb mint 75%-a, �s a kamat amit csak a 2010-es �vben fizetn�nk kell ut�na 1 200-1 300 mrd forint lesz, ami nagys�grendileg annyi mint amennyibe a teljes magyar k�zoktat�si rendszer vagy a teljes magyar eg�szs�g�gyi rendszer ker�l egy eg�sz �vben.

A rendszerv�lt�skor (1990-ben) az �llamad�ss�g foly� �ron „mind�ssze” kb 1 400 mrd forint volt, igaz ez az akkori GDP-nek t�bb mint 65%-a volt. A GDP-ar�nyos ad�ss�g az 1993-as cs�cs (kb 89%) ut�n 2001-ig folyamatosan cs�kkent (k�zel 50%-ra), ut�na viszont �jb�l meredeken emelkedni kezdett, �s mostanra rosszabbul �llunk mint 1990-ben! Mindezeken fel�l nemcsak az ad�ss�g �sszege �s hazai �sszterm�khez viszony�tott ar�nya n�tt meg �ri�si m�rt�kben, hanem a felvett hitelekkel is sokszor nagyon rosszul gazd�lkodott az orsz�g vezet�se. Ezen a ter�leten (is) a Medgyessy- �s Gyurcs�ny-korm�nyzat jelentette a m�lypontot, a teljes visszakanyarod�st a K�d�r-rendszer logik�j�hoz, amennyiben a felvett hitelek egy jelent�s r�sz�t nem beruh�z�sokra (pl aut�p�lya-�p�t�s, iparfejleszt�s, stb), hanem j�l�ti kiad�sokra �s a saj�t bar�ti/t�mogat�i k�r�k meggazdag�t�s�ra ford�tott�k, tal�n gener�ci�kra elt�kozolva ezzel az orsz�g j�v�j�t.
A mostani helyzet szinte elviselhetetlen terheket r� Magyarorsz�gra �s val�sz�n�s�thet�en legal�bb k�z�pt�von de lehet hogy hossz� t�von is nagyon neh�zz� teszi a gazdas�gi felemelked�st valamint az EU-�tlaghoz t�rt�n� felz�rk�z�st.

Emiatt szorgalmazt�k sokan sok helyen m�r, hogy radik�lisan �j megk�zel�t�sre van sz�ks�g ebben a k�rd�sben. Felvet�d�tt a kamatt�rleszt�s felf�ggeszt�se n�h�ny �vre, az ad�ss�gok �t�temez�se de az ad�ss�g egy r�sz�nek elenged�se is.

Azonban a hazai �rtelmis�g egy r�sze, bele�rtve a gazdas�gi d�nt�shoz�kat is, rendszerint le szokt�k s�p�rni az ilyen v�lem�nyeket – sz�ls�s�gesnek, de legal�bbis szakmailag megalapozatlannak b�lyegezve azokat. Mi�rt? Az okokat hosszasan lehetne elemezni, itt most legyen el�g annyi, hogy a politikai baloldal vonatkoz�s�ban a tavaly elhunyt Fekete J�nos (aki a K�d�r-rendszerben a magyar p�nz�gypolitika legbefoly�sosabb alakja volt) �s az � tan�tv�nyainak gondolkod�sa, amely szerint „a hitelt�l nem f�lni kell, hanem �lni kell”, a rendszerv�lt�s ut�n is folyamatosan tetten �rhet� volt eg�szen a legut�bbi id�kig. Ez a hozz��ll�s, p�rosulva a hitelek felhaszn�l�s�nak felel�tlen, pazarl� �s korrupt m�dj�val, a rendszerv�lt�s idej�re egyszer m�r zs�kutc�ba, cs�dk�zelbe juttatta a magyar gazdas�got; �s 2008 v�g�re �jra ugyanolyan helyzetbe jutottunk, annyi k�l�nbs�ggel, hogy 2008 okt�ber-novemberben az �llamcs�d t�nylegesen be is k�vetkezett volna, ha nincs egy �jabb EU-IMF-Vil�gbank megahitel.

Mit lehetne tenni, hogy hasonl� eset soha t�bb� ne k�vetkezzen be, illetve hogy a jelenlegi helyzetet kezelni lehessen?
A kiindul�si pont az kell hogy legyen, hogy szertefoszlatunk n�h�ny m�toszt, amelyet azok szoktak terjeszteni, akik szem�ben az �llamad�ss�g „szent teh�n”.

M�tosz 1: �llamad�ss�got csak a fejl�d� orsz�goknak szoktak elengedni, a Magyarorsz�ghoz hasonl� „k�zepesen fejlett” orsz�gok eset�ben nem.

Nem igaz. Megfelel� k�r�lm�nyek fenn�ll�sa eset�n �s megfelel� m�don lobbizva, t�rgyalva igenis lehet nagym�rt�k� ad�ss�gelenged�st el�rni hozz�nk hasonl� orsz�gok eset�ben is. P�lda erre Lengyelorsz�g, amelynek 1990-ben fenn�ll� mintegy 33 mrd doll�rnyi szuver�n ad�ss�g�nak fel�t (azaz t�bb mint 16 mrd doll�rt) az USA er�teljes nyom�s�ra a P�rizsi Klub elengedte.

Ne felejts�k, hogy Magyarorsz�g az 1990-es k�r�lbel�l 21 mrd doll�ros ad�ss�g�val mind az egy f�re jut� mind a GDP-ar�nyos ad�ss�g tekintet�ben sokkal rosszabbul �llt m�g Lengyelorsz�gn�l is, a t�bbi regi�beli orsz�gr�l nem is besz�lve! De nemcsak a kommunizmus r�gi�nkbeli buk�sa k�r�li id�kben t�rt�nt nagym�rt�k� ad�ss�gelenged�s: 2001-ben Szerbia-Montenegr� 4.4 mrd doll�ros szuver�n ad�ss�g�nak 66%-�t engedte el a P�rizsi Klub, majd 2004-ben a Londoni Klub engedett el 50%-ot Szerbi�nak a tagjai fel� fenn�ll� �sszesen 2.8 mrd doll�rnyi hitelb�l. Mindez azok ut�n t�rt�nt, hogy a 90-es �vekben Szerbia h�rom h�bor�t vesztett el, amelyb�l az utols� (a koszov�i) egy nemzetk�zi konfliktus volt az USA �s sz�mos EU-tagorsz�g r�szv�tel�vel!

M�tosz 2: Minden orsz�g modernkori gazdas�g�ra jellemz� az elad�sodotts�g, az EU-n bel�l is vannak GDP-ar�nyosan n�lunk jobban elad�sodott orsz�gok (pl Olaszorsz�g).

Magyarorsz�g gazdas�g�t nem lehet ilyen m�don teljesen fel�letesen �sszehasonl�tani egy stabil h�tter�, nagy �s er�s bels� piaccal, mez�gazdas�ggal �s iparral rendelkez� nyugat-eur�pai orsz�g�val (p�ld�ul Olaszorsz�g). A mi gazdas�gunk jelenleg gyeng�bb, sebezhet�bb, a k�ls� hat�soknak �s befoly�soknak sokkal ink�bb ki van t�ve. Ezen k�v�l a kev�s az �tlagosn�l val�ban felel�tlenebb korm�nyzati gazd�lkod�si p�ld�ra hivatkozni az EU-n bel�l nem szerencs�s �s igen f�lrevezet�. Az EU-tagorsz�gok nagy r�sz�ben sokkal alacsonyabb az ad�ss�gi szint mint n�lunk, k�l�n�sen igaz ez a vel�nk k�zvetlen�l versenyz� k�z�p-eur�pai �llamokra: Csehorsz�gban �s Szlov�ki�ban a GDP-ar�nyos �llamad�ss�g 2008-ban 30% alatt volt, Lengyelorsz�gban pedig t�rv�ny van arra, hogy az 55%-ot nem lehet t�ll�pni.

Ezen k�v�l pedig a g�r�g p�nz�gyi v�ls�ggal kapcsolatos elm�lt hetekbeli esem�nyek csattan�s v�laszt adnak arra a k�rd�sre, hogy mi t�rt�nhet m�g az euroz�n�n bel�l is akkor ha a magas ad�ss�gi szintet �s a nagy k�lts�gvet�si hi�nyt hosszabb id�n kereszt�l nem kezeli egy korm�nyzat.

M�tosz 3: Nem lehet t�rgyalni legitim, demokratikus v�laszt�sok sor�n megalakul� korm�nyok �ltal felvett ad�ss�gokr�l.

Ha ez a rendszerv�lt�s ut�ni korm�nyokra helyt�ll� is lenne, a K�d�r-rendszerre azonban semmik�ppen nem igaz! A K�d�r-rendszer minden volt csak nem legitim �s demokratikus; az idegen elnyom�s �ltal hatalomban tartott szocialista diktat�ra d�nt�seit semmilyen �llampolg�ri felhatalmaz�s nem t�masztotta al�. Teh�t minim�lisan a rendszerv�lt�skori 21 mrd doll�r k�r�li ad�ss�g �s annak minden kamatterhe igenis t�rgyal�si alapot kell hogy k�pezzen. Erk�lcsi alapunk is b�ven van arra, hogy k�rj�k legal�bb ennek a r�sznek az elenged�s�t: Lengyelorsz�ghoz hasonl�an Magyarorsz�g is rengeteget szenvedett a kommunizmus alatt, 1956-ban fegyverrel sz�llt szembe a Szovjetuni�val, �s a szovjet birodalmi rendszer �sszeoml�s�ban is fontos szerepet t�lt�tt be (n�met hat�rnyit�s el�seg�t�se, Vars�i Szerz�d�s megsz�n�s�ben j�tszott szerep, stb).

M�tosz 4: Az ad�ss�gok �t�temez�se, felmond�sa, a kamatfizet�s felf�ggeszt�se csak n�veln� a bajt – bizonytalans�got okozna, finansz�rozhatatlann� tenn� az �llamh�ztart�st.

Ez csak akkor igaz, ha egyoldal�an, el� nem k�sz�tett m�don, a hitelez�k sz�m�ra meglepet�sk�nt t�rt�nne mindez (ilyenre is van p�lda persze, l�sd Mexik� 1982, vagy Ecuador 2008). Ha azonban megfelel� szakmai er�forr�sokat rendeln�nk ehhez a folyamathoz, �s hat�rozott korm�nyzati t�mogat�s mellett hosszasan, kitart�an, �s k�vetkezetesen k�pviseln�nk nemzeti �rdekeinket, akkor komoly es�ly lenne a meg�llapod�sra.

M�tosz 5: Az a megold�s, ha a gazdas�gi n�veked�s seg�ts�g�vel „kin�j�k” az ad�ss�got, �s ek�zben felel�s (azaz kompetens, hossz� t�vra tervez�, nem pazarl�, nem korrupt) korm�nyzati gazd�lkod�s zajlik.

A hossz� t�v�, fenntarthat� GDP n�veked�s �s a felel�s korm�nyzati gazd�lkod�s csup�n sz�ks�ges felt�telei a probl�ma megold�s�nak, de �nmagukban nem felt�tlen�l elegend�ek! Ha ezek a felt�telek marad�ktalanul meg is val�suln�nak a k�vetkez� parlamenti ciklusok idej�n (�s erre jelenleg nem l�tszik garancia..), akkor is t�ls�gosan hossz� ideig, t�bb �vtizedig is tartana am�g az ad�ss�gcsapd�b�l Magyarorsz�g ki tudna szabadulni. Ez�rt sz�ks�ges felt�tlen�l a jelenlegi terhel�si szint jelent�s cs�kkent�se!

B�zzunk benne, hogy a 2010 tavasz�n megalakul� �j magyar korm�nynak lesz el�g b�tors�ga �s ereje az �llamad�ss�g kezel�s�nek radik�lis megv�ltoztat�s�hoz.

A Jobbik a maga r�sz�r�l mindent meg fog tenni, hogy ebben a folyamatban is seg�tse a magyar nemzeti �rdekek �rv�nyes�t�s�t – okosan, higgadtan, �s minden jobb�t� sz�nd�k fel� nyitottan.

F�r Bal�zs, k�zgazd�sz
Jobbik Gazdas�gi Kabinet