Az eg�sz dolog akkor kezdett �rdekess� v�lni, amikor Tarl�s Istv�n, m�g f�polg�rmester-jel�ltk�nt arr�l besz�lt, hogy a BKV busz�llom�ny�t csak a j�ratok kiszervez�s�vel tudj�k meg�j�tani. Vagyis, folytatni fogj�k a szoclib v�rosvezet�s gyakorlat�t, akik m�r tucatnyi buszviszonylatot (�gy kell mondani) adtak alv�llalkoz�i �zemeltet�sbe. Tarl�s r�ad�sul mindezt akkor ism�telgette, amikor a Fidesz korm�ny �ppen felf�ggesztette a Vol�n t�rsas�gokn�l nagy�zemi m�reteket �lt� hasonl� tranzakci�kat, melyekre a k�nai King Long buszok �letvesz�lyes ker�kr�gz�t� csavarjai tett�k fel a pontot. Azaz kider�lt, a kerekeik b�rmikor kieshetnek. A Vol�n j�ratok alv�llalkoz�sba ad�sa, m�s n�ven kiszervez�se k�r�l az MSZP-SZDSZ korm�ny nem kisebb arca, mint maga K�ka J�nos legyeskedett. Ezen id�szak alatt jelentek meg a piacon a bar�ti k�r�hez tartoz� Kedves Ferenc, illetve Lepp Gyula tulajdon�ban l�v� Orangeways, valamint Kontakt Busz elnevez�s�, t�vols�gi buszos szem�lysz�ll�t�st v�gz� c�gek. A Budapesti K�zleked�si Zrt-n�l (BKV) term�szetesen csak folytatt�k a bev�lt gyakorlatot �s p�ly�zatot �rtak ki az �gynevezett midibusz j�ratok mag�nt�rsas�g �ltali �zemeltet�s�re. A jelentkez�k k�z�tt felbukkant az Orangeways. Igaz, a tender m�g 2009-ben indult, azonban az eredm�nyhirdet�sre vagy m�sf�l �vet kellett v�rni, m�szaki-technol�giai probl�m�k miatt. K�zben viszont t�bb, jelent�s fordulat �llt be a szerepl�k �let�ben. Egyr�szt lezajlott k�t v�laszt�s, ami nemcsak a Fideszt, de Tarl�s Istv�nt is a hatalomba rep�tette, m�sr�szt az Orangeways-nek �j tulajdonosai lettek. Mondj�k, a fideszk�zeli Simicska Lajos �ll a h�tt�rben. Sz�z sz�nak is egy a v�ge; a nyolc f�v�rosi vonalon negyven midibusz �zemeltet�si jog�t az Orangeways nyerte el. Tarl�s�k azonban alaposan meg�gyaztak a „kisprivatiz�ci�nak”, hiszen h�tr�l-h�tre borzaszt�bb sz�madatokat k�z�ltek a BKV k�ls�-bels� ad�ss�g�r�l, ami okt�berben el�rte a 800 milli�rd forintot. Ennek az �sszegnek kb. 90 sz�zal�ka a „bels�” ad�ss�g, ami val�j�ban a j�rm��llom�ny amortiz�ci�j�b�l fakad, teh�t az �cska buszokon, villamosokon �s egyebeken t�l, m�st nem nagyon jelent. Viszont j�l hangzik �s megfelel� alapot ad arra, hogy „csak a busz�gazat alv�llalkoz�sba ad�s�val lehessen kezelni a probl�m�t.” S�t, olyannyira j�l hangzik, hogy tulajdonk�ppen alig t�nt fel valakinek az a disszonancia, ami a Fidesz korm�ny �ltal �g�rt privatiz�ci� fel�lvizsg�lat, a Vol�n j�ratok kiszervez�s�nek felf�ggeszt�se, illetve a Tarl�s f�le BKV buszj�ratok t�retlen alv�llalkoz�sba ad�si gyakorlata k�zt fesz�l. A kevesek k�z� tartozott n�h�ny BKV-s szakszervezet, akik szerint csak a midibuszos vonalak kiszervez�se 50 milli� forinttal ker�l t�bbe, mintha a c�g maga l�zingelt volna �j j�rm�veket. B�decs Barna, a Jobbik orsz�ggy�l�si k�pvisel�je enn�l tov�bb ment, �s k�rd�st int�zett a nemzeti fejleszt�si miniszterhez; "Egyet�rt-e a korm�ny azzal, hogy a BKV tov�bbra is a PPP-konstrukci�t r�szes�ti el�nyben a k�zvagyon gyarap�t�sa helyett?" c�mmel. B�decs a felsz�lal�s�ban kifejtette, hogy a korm�ny �g�reteit komolyan vev� v�laszt�polg�rokat hidegzuhanyk�nt �rte a h�r, miszerint az �nkorm�nyzati v�laszt�si eredm�nyek dac�ra a BKV buszj�ratokat szervez ki, �s ennek elker�l�se �rdek�ben semmilyen m�s megold�st nem vizsg�ltak. Konkr�tan r�k�rdezett arra is, hogy mi�rt nem gondolkodtak l�zingben, vagy flottab�rl�sben? A miniszter helyett F�nagy J�nos �llamtitk�r v�laszolt, aki jobb h�j�n annyit tudott mondani; a BKV nem PPP konstrukci�t alkalmazott, az ilyen megold�sokat a korm�ny am�gy sem t�mogatja. A PPP val�j�ban magyarul m�g nincs meghat�rozva, de angol nyelven az �llam �s a mag�nszektor k�z�tt l�trej�tt egy�ttm�k�d�st jelenti. Amennyiben viszont ezt vessz�k alapul, akkor mi m�s lenne a buszj�rat kiszervez�s, ha nem PPP? Persze, lehet ezen vitatkozni, csak nem �rdemes. A Tarl�s Istv�n vezette, fideszes t�bbs�g� Budapesten a szocialista-szabaddemokrata �r�t id�zve folyik a BKV rejtett �s ny�lt privatiz�ci�ja. Csup�n m�s �rvekkel indokol

Vissza a bloghoz