t k�p - 280x185: Az Eur�pai Parlament (EP) Alkotm�ny�gyi bizotts�g�nak (AFCO) t�ztag� deleg�ci�ja 2010. december 8-10. k�z�tt Magyarorsz�gra l�togatott. A deleg�ci� 2010. december 9-�n tal�lkozott az Alkotm�ny�gyi, igazs�g�gyi �s �gyrendi bizotts�g, valamint az Eur�pai �gyek bizotts�g�nak tagjaival. A tal�lkoz� hivatalos �sszefoglal�ja most k�sz�lt el. A t�ztag� deleg�ci�t a bizotts�g eln�ke, Carlo Casini (olasz, n�pp�rti) vezette, tagjai Gurmai Zita (magyar, szocialista) �s Rafal Trzaskowski (lengyel, n�pp�rti) aleln�k�k, valamint Sch�pflin Gy�rgy (magyar, n�pp�rti), Constance Le Grip (francia, n�pp�rti), Enrique Guerrero Salom (spanyol, szocialista), Andrew Duff (brit, liber�lis), Alexandra Thein (n�met, liber�lis), Gerald H�fner (n�met, z�ldp�rti) �s Helmut Scholz (n�met, Egys�ges Baloldal) eur�pai parlamenti k�pvisel�k voltak. Az Alkotm�ny�gyi, igazs�g�gyi �s �gyrendi bizotts�g r�sz�r�l a bizotts�g eln�ke, Dr. Balsai Istv�n, tov�bb� Dr. Vas Imre, Dr. Harangoz� Tam�s, �s Dr. Gaudi-Nagy Tam�s k�pvisel�k, az Eur�pai �gyek Bizotts�g�t�l Mile Lajos aleln�k �s Gyop�ros Alp�r k�pvisel�k vettek r�szt a tal�lkoz�n. Az MSZP p�rtpolitikai h�z�ng�sre haszn�lta fel az alkalmat, a Fidesz az alkotm�nyoz�si folyamatok k�r�ben k�nyszer�lt magyar�zkod�sra, a Jobbik k�pviselet�ben Gaudi-Nagy Tam�s kem�ny EU kritik�t fogalmazott meg �s egy�ttal a sz�kely �nrendelkez�si t�rekv�sr�l is hangs�lyosan sz�lt: Kifejtette: az integr�ci� nem ad v�laszt mindenre �s a nemzeti �nrendelkez�si, �rdek�rv�nyes�t�si szempontokat nem veszi figyelembe. A k�pvisel� kiemelte, hogy az Eur�pai Bizotts�g az egyetlen jogalkot�s-kezdem�nyez� szerv, amely legitimit�si k�rd�seket vet fel. �gy v�lte tov�bb�, hogy a v�laszt�jogi reformot a Lisszaboni Szerz�d�s r�szek�nt kellett volna szab�lyozni. A k�pvisel� szerint sokan gondolj�k �gy, hogy az EU nem adott v�laszt bizonyos elv�r�sokra �s k�rd�sekre, a csatlakoz�si folyamatban az �j tag�llamok tisztess�gtelen felt�telekkel szembes�ltek, p�ld�ul a magyar mez�gazdas�gi termel�k csak az uni�s t�mogat�s egynegyed�t kapj�k. A k�pvisel� utalt arra is, hogy a 2002 �s 2010 k�z�tt �s k�l�n�sen 2006 �sz�n az �llam r�sz�r�l a politikai szabads�gjogokkal �sszef�gg�sben elk�vetett jogs�rt�seket vizsg�l� albizotts�g elfogadta jelent�s�t az alapvet� politikai szabads�gjogokat �rint�, 2002. m�jus �s 2010. �prilis k�z�tti (kiv�ve 2006 �sze) �llami jogs�rt�sekr�l. A jelent�st ismertetve kiemelte, hogy 40 esetben durv�n megs�rtett�k az emberi jogokat vagy azok gyakorl�s�t b�ntet�jogi eszk�z�kkel akad�lyozt�k meg. Hozz�tette, hogy a polg�ri kezdem�nyez�st jegyz� Gurmai Zita annak a p�rtnak a tagja, amelynek korm�nya a jogs�rt�seket elk�vette. A k�pvisel� a trianoni szerz�d�sre �s a hat�ron t�li magyarok helyzet�re kit�rve hangs�lyozta, hogy eur�pai megold�sokat nem lehet a nemzeti �nrendelkez�si jog tiszteletben tart�sa n�lk�l alkalmazni, �s kiemelte a Sz�kely Nemzeti Tan�cs szerep�t, valamint a d�l-tiroli auton�mia nyom�n szorgalmazta az auton�mia t�rekv�sek t�mogat�s�t. Mint elmondta, b�zik abban, hogy az EU nem felejti el, hogy Eur�pa a kereszt�ny, a nemzeti �nrendelkez�si �s emberi jogok �rt�kk�z�ss�ge. Az alkotm�nyoz�si folyamatot illet�en kiemelte, hogy a Jobbiknak hat�rozott elk�pzel�sei voltak a v�laszt�sok sor�n. Az orsz�gra 1949-ben r�er�ltett�k az orosz modellt, �s 1989-ben nem volt visszat�r�s a gy�kerekhez, a Szent Korona tanhoz. Hangs�lyozta, hogy az alkotm�nyoz�s jelenlegi folyamat�ban a Jobbik nem vesz r�szt, javaslatait nem t�mogatt�k. Hozz�tette: a Jobbik n�pszavaz�st akar az alkotm�nyr�l. Elmondta tov�bb�, hogy t�mogatj�k az Uni� csatlakoz�s�t az Eur�pa Tan�cs Emberi Jogi Egyezm�ny�hez, �s �gy v�lte, az Eur�pai Alapjogi �gyn�ks�g ir�nti bizalom nagyobb lenne, ha az eur�pai emberi jogok v�delm�vel foglalkozna. Az euroszkepticizmust illet�en az �letsz�nvonalbeli k�l�nbs�geket emelte ki, �s �gy v�lte, a term�f�ld v�delme �rdekli az embereket, amelyet nem lehet szabadon �ruba bocs�tani. A tal�lkoz� teljes �sszefoglal�ja itt olvashat�.

Vissza a bloghoz