Egyre t�bb jel utal arra, hogy K�na fogja megmenteni a folyamatosan betegesked�, de legf�k�pp tehetetlen eur��vezetet. No, persze semmi sincs ingyen, ami nem meglep� m�don Eur�p�nak sem tetszik. Le�razott cip�k helyett s�lyos valutaimport, keletr�l.

A gazdas�gi seg�ts�g, k�r is lenne tagadni, sosem az �nzetlens�gr�l sz�lt. K�na, mint F�ld�nk m�sodik legnagyobb �s egyben leggyorsabban fejl�d� gazdas�ga helyet k�r mag�nak a v�ls�g ut�ni rendez�sb�l, amihez meg is tal�lta mag�nak az egyik legk�nnyebben j�rhat� - �m m�r kiss� anakronisztikus - utat. A hatalmas orsz�g elt�k�lte, hogy beleny�l az eur��vezetbe, �gy  Spanyolorsz�g, Portug�lia �s G�r�gorsz�g  f�v�rosait szinte megsz�llt�k a k�nai �llami �s p�rtvezet�k, akik a vil�g legnagyobb devizatartal�ka m�g�tt magabiztosan jelenthett�k ki: nem hagyj�k, hogy �llamcs�d�t jelentsenek ezek az orsz�gok. Nem is tehetn�k, hiszen sz�m�ra sem lenne �ppens�ggel kifizet�d� az egyik legnagyobb piac�nak sz�m�t� Eur�pa, azon bel�l is D�l-Eur�pa komplett �sszeoml�sa. Ez azonban m�g vajmi kev�s lenne ahhoz, hogy a k�nai vezet�k gyakorlatilag Eur�p�ban t�lts�k a telet.

A gazdas�gi seg�ts�gny�jt�s val�di c�lja a politikai t�rnyer�s egy �si m�dja. K�na sz�m�ra nem �rdek az eur��vezet v�ls�g�nak elh�z�d�sa, de sokkal ink�bb �rdeke a gyeng�lked� �vezet lek�telez�se �s bizalm�nak elnyer�se. Ezt er�s�ti meg Shi Yinhong, a pekingi N�pi Egyetem (Renmin Daxue) professzora, aki szerint K�na b�rmely EU-orsz�got t�mogat, �s t�mogatni fog, mely finansz�roz�si probl�m�kkal k�zd.
Mondanunk sem kell, az orsz�gim�zs eme s�lyos j�an milli�kon vett hat�sa �sszehasonl�thatatlanul komolyabb s�llyal esik latba az olyan rendezv�nyekhez k�pest, mint ak�r az Olimpia, vagy a Vil�gki�ll�t�s. K�na igyekszik lez�rni mag�r�l az elszigetel�d�s �s elszigetel�d�tts�g utols� maradv�nyait. A nyugati politikus ingerk�sz�be - Nixon �ta tudjuk -  a vil�g leggyorabban fejl�d� orsz�ga kapcs�n igen csak flexibilisen �ll�that�, ahol a m�rleg egyik serpeny�j�ben a Tienanmen t�r, a Tibetben alkalmazott er�szak, elhallgatott �s nyugatra csak elv�tre jut� etnikai �s vall�si elnyom�s, valamint a saj�t k�zv�lem�nye, a m�sik oldalon a vonz� gazdas�gi n�veked�s �s a szinte kiel�g�thetetlen katonai megrendel�sek �llnak.

K�na t�bb mint egy �vtizede a saj�t b�r�n tapasztalhatja Eur�pa gyakorlatilag 1500 �ves megosztotts�g�b�l fakad� �lland� d�nt�sk�ptelens�get, mely �gy a fegyverembarg� kapcs�n igen csak megnehez�ti a k�nai �llami �s p�rtvezet�k �let�t.

A fegyver�zlet, az embarg� �s K�na kapcsolat�b�l nem kell doktoriznia senkinek az�rt, hogy r�j�jj�n: a nyugati vezet�k 22-es csapd�j�t valahogy semmi sem tudja egyel�re megoldani. K�na v�s�rolna, m�ghozz� hatalmas t�telben, a nyugat adna, de k�zben f�l� – �s volt is m�r r� nem egy p�lda - , hogy a saj�t, a v�ls�gkezel�s c�m�n m�r igencsak kiszipolyozott �llampolg�rai ism�t utc�ra vonulva k�lden�k el melegebb �ghajlatra, vagy legal�bb is K�n�ba politikusaikat.

K�na teh�t komoly orsz�gim�zs kamp�nyba fogott, hogy a mosoly- �s j�an-offenz�va v�gezt�vel egy bar�ts�gos, �s nem mellesleg korszer�en (�llig) felszerelt K�na mosolyogjon vissza r�nk a k�vetkez� vil�gki�ll�t�son.

Bazs� B�lint