Elfeledett �r�ink�rt ind�tott parlamenti felsz�lal�s-sorozat�ban Farkas Gergely a Horthy-korszak legnagyobb �r�fejedelmek�nt sz�mon tartott Herczeg Ferencr�l is megeml�kezett. Hossz�, 91 �ves �let�tja alatt sz�mos t�rt�nelmi id�szakot meg�lt, amelyek lenyomata kirajzol�dik m�veiben, kr�nik�sk�nt mutatja be az �ltala megtapasztalt korszakok szellemis�g�t. (A k�pen Herczeg Ferenc a Horthy-csal�ddal)

Volt �nnepelt nemzeti �r�, n�pszer� sz�npadi szerz�, sikeres orsz�ggy�l�si k�pvisel�, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tiszteletben �ll� tagja, jel�lt�k irodalmi Nobel-d�jra, de mindezek ellen�re a hal�la �ta eltelt k�zel 60 �vben szinte teljesen elt�nt a k�ztudatb�l. Itt az id�, hogy leporoljuk eml�k�t, �s visszahelyezz�k az �t megillet� helyre a magyar irodalomban.

Az 1863-ban, a ma D�lvid�khez tartoz� Versecen sz�letett Herczeg Ferenc j� p�ld�ja annak, hogy nem a sz�rmaz�s f�ggv�nye az, hogy kib�l v�lik magyars�got szeret�, p�ldamutat� hazafi. Herczeg ugyanis sv�b csal�dban nevelkedett, kezdetben m�g nem is besz�lt magyarul, de �desapja motiv�l�s�ra – aki szerint „a magyar a vil�g leg�letreval�bb nemzete”- gyorsan p�tolta ezt a hi�nyoss�g�t, �s �r�saiban tapasztalhat�, irigyl�sre m�lt� kifejez�k�szs�ge �s eszt�tikai �rz�ke tesz tan�bizonys�got arr�l, hogy a semmib�l milyen magas szintre is lehet emelni a magyar nyelv ismeret�t.

Herczeg m�r fiatalon berobbant a hazai irodalmi �letbe �s r�vid id� alatt n�pszer� lett. Tehets�g�nek elismer�s�r�l mi sem tan�skodik jobban, hogy els� reg�nye ut�n a Budapesti H�rlap munkat�rs�v� k�rt�k fel, valamint megh�v�st kap a Pet�fi �s a Kisfaludy T�rsas�gba is. �let�nek els� fel�ben els�sorban sz�ndarabokat �rt, oly n�pszer� darabokat, mint p�ld�ul a kuruc hangulatot id�z� Ocskay brigad�ros, a vil�gsiker� K�k r�ka, vagy a Biz�nc c�m� t�rt�nelmi sz�nj�t�k. A kor legn�pszer�bb sz�npadi szerz�je volt.

1894-t�l, nem t�ved�s 50 �ven �t az �j Id�k irodalmi hetilap f�szerkeszt�je volt. A kor legmagasabb p�ld�nysz�m� foly�irat�t a dualizmus, majd a Horthy-korszak legjelent�sebb lapjak�nt tartott�k sz�mon �s csak 1949-ben sz�nt meg.

De ne szaladjunk ennyire el�re az id�ben: 1896-ban sz�l�v�rosa, Versec orsz�ggy�l�si k�pvisel�j�v� v�lasztott�k. Tisza Istv�n bar�tja �s h�ve, akinek b�ztat�s�ra v�llalt a politik�ban szerepet, de mindemellett az irodalmat sem hanyagolta el, hanem ontotta mag�b�l a k�nyveket.

M�veiben els�sorban t�rt�nelmi esem�nyeket eleven�tett fel. Ilyen p�ld�ul kiemelked� kisreg�nye, a Pog�nyok, melyr�l a kritikusai �gy v�lekednek: „az �smagyar l�lek kereszt�nny� v�l�s�nak t�rt�neti probl�m�ja aligha tett m�g szert m�lyebb �s szebb l�lektani keretre, mint Herczegnek ebben a m�v�szi alkot�s�ban.” T�bbsz�r, visszat�r�en foglalkozott a R�k�czi-felkel�ssel, p�ld�ul egyik legjobb reg�ny�ben, mely a Pro libertate! c�met viseli. De foglalkozott Szent Istv�n kor�val, vagy �pp a ’48-as szabads�gharccal is, ut�bbival a sz�momra egyik legkedvesebb, a H�t sv�b c�m� novell�j�ban.

A Magyar Tudom�nyos Akad�mia 1899-ben v�lasztotta tagj�v�, majd 1925-ben Nobel-d�jra jel�lte Az �let kapuja c�m� m�v��rt, mely Bak�cz Tam�snak �ll�t eml�ket.
A Horthy-korszak alatt k�z�leti szerepv�llal�sa nem mer�lt ki az �j Id�k szerkeszt�s�ben, ugyanis 1927-ben a Magyar Rev�zi�s Liga megalakul�sakor annak eln�k�nek v�lasztott�k.

A szovjet megsz�ll�s ut�n Herczeg Ferencet teljesen elhallgattatt�k, 50-es �vek elej�n pedig kitelep�tett�k a magyar gul�gra, amely a Hortob�gyon volt. 1953-ban a munkat�borok megsz�ntet�se ut�n szabadult. Azonban m�r nem �lt sokat, 1954-ben, m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z�tt meghalt.

Hossz� �let�tja sor�n sz�mos tette �s az �sszesen t�bb mint 100 reg�nyt, elbesz�l�st �s sz�nm�vet mag�ba foglal� �letm�ve mindenk�ppen �rdemess� teszi Herczeg Ferencet az ut�kor tisztelet�re, �s m�lt� eml�kez�sre.

Herczeg gondolkod�s�nak �sszegz�s�re j� p�lda az 1920-ban, Szegeden elhangzott gondolata, mely p�lda�rt�k� lehet minden magyar ember sz�m�ra �s amely el�tt�nk jobbikos k�pvisel�kn�l is szem�nk el�tt lebeg munk�nk sor�n:

„Nem akarunk rombolni, mi �p�teni akarunk. A mi fegyver�nk nem a gy�l�let, hanem a szeretet. Mi r�szt akarunk venni abban a munk�ban, amely az eg�sz magyar t�rsadalomb�l egy egys�gesen szervezett, j�l fegyelmezett, istenf�l�, munk�s, hazafias t�rsadalmat akar alkotni. (...) Mert naggy�, gazdagg� csak a nemzeti �rz�s tehet."


Farkas Gergely
orsz�ggy�l�si k�pvisel�
Jobbik