A napilap p�nteki sz�m�ban megjelent cikk szerint k�t bank �sszesen t�zezer hitelszerz�d�s egyidej� felmond�s�t k�sz�tette el� a napokban, a v�grehajt�sok el�k�sz�leteivel �gy akkor v�gezhetnek, amikor lej�r a kilakoltat�si morat�rium. A napilap "piaci k�r�kb�l sz�rmaz� �rtes�l�sekre" hivatkozva azt �rta: a k�t p�nzint�zet a Raiffeisen �s az Erste lehet.

"A sajt�ban ma megjelent h�resztel�sekkel ellent�tben nem k�sz�l t�meges hitelszerz�d�s felmond�sra, �s behajt�si folyamatainak szigor�t�s�t sem tervezi az Erste Bank Hungary Zrt. A hitelint�zet eddig sem ind�tott el kilakoltat�si elj�r�sokat, �s ezut�n sem tervez ilyen int�zked�seket" - k�z�lte az Erste. A bank hangs�lyozta: minden p�nzint�zetnek, �gy az Erste Banknak is alapvet� �rdeke, hogy hitellel rendelkez� �gyfelei teljes�teni tudj�k k�telezetts�geiket, �s ne ker�lj�n sor a szerz�d�s felmond�s�ra. A bank mindent elk�vet annak �rdek�ben, hogy az �gyf�l �s a bank sz�m�ra egyar�nt elfogadhat�, hossz� t�v� megold�st tal�ljon, �s csak a legv�gs� esetben ind�tja el a felmond�st.

Az Erste m�g a szerz�d�s felmond�sa ut�n is k�sz meg�llapodni bajba jutott �gyfeleivel. H�napr�l h�napra egyre t�bb olyan �gyf�llel sz�letik fizet�s-�t�temez�si meg�llapod�s, aki a felmond�s k�zhezv�tele el�tt nem mutatott fizet�si hajland�s�got - k�z�lte a bank. Nem v�letlen, hogy az Erste Bank az els�k k�z�tt vezetett be k�nny�t�seket t�rleszt�si neh�zs�gekkel szembes�l� �gyfeleinek megseg�t�s�re, ak�r jogszab�ly �ltal szab�lyozott, ak�r saj�t hat�sk�rben kidolgozott lehet�s�gekr�l volt sz�. A bank c�lja az, hogy a bajba jutott �gyfelek min�l kisebb �ldozatokkal v�szelj�k �t a nehezebb id�szakot - hangs�lyozta az Erste.

A Raiffeisen Bank is arr�l t�j�koztatta az MTI-t, hogy nincs t�meges, meghat�rozott id�pontra id�z�tett hitelfelmond�s a bankn�l; a hitelszerz�d�sek egyedi kezel�se miatt a felmond�si id�pontok is egyediek (�ltal�nos esetben az �gyf�l hitelt�rleszt�s�nek 180. k�sedelmes napj�n t�rt�nik). A banknak nem c�lja a felmond�sok sz�m�nak n�vel�se, s�t, az a t�rekv�se, hogy cs�kkenjen - hangs�lyozta a hitelint�zet.

A Raiffeisen k�zl�se szerint a kor�bban m�r felmondott jelz�loghiteles �gyfeleik kapnak t�j�koztat� levelet, amelyben a bank egyeztet�st kezdem�nyez a tartoz�s rendez�s�r�l, megb�zott partnerein kereszt�l. Az egyeztet�s c�lja, hogy azon �gyfeleknek is lehet�s�get biztos�tsanak a v�grehajt�si elj�r�s elker�l�s�re, akiknek m�r kor�bban felmondt�k a hitel�gylet�t. Az ebben �rintett �gyek sz�ma a bank szerint t�red�ke a Magyar Nemzet cikk�ben eml�tett sz�mnak.

A Raiffeisen Bank k�z�lte: minden esetben a jogszab�lyokat, �s a banki magatart�si k�dex el��r�sait betartva j�r el; t�rekv�se, hogy az �gyf�llel k�z�sen mindk�t f�l sz�m�ra elfogadhat� megold�st - p�ld�ul hitel-�t�temez�s, ideiglenes t�rleszt�r�szlet-cs�kkent�s - tal�ljon. A v�grehajt�s csak a legv�gs� megold�s lehet - tett�k hozz�.

(MTI)

A napilap "piaci k�r�kb�l sz�rmaz� �rtes�l�sekre" hivatkozva azt �rta: mindk�t p�nzint�zet k�lf�ldi tulajdonban van, �s jelent�s hazai �gyf�lk�rrel rendelkezik.

A lapnak arr�l nincs inform�ci�ja, hogy ezen szerz�d�sek k�z�tt milyen ar�nyban vannak lak�shitelek.

Barab�s Gyula, a Sz�chenyi Hitelint�zet eln�ke a lapnak azt mondta, m�g nem volt p�lda arra, hogy ezres nagys�grendben mondtak volna fel lak�shiteleket a bankok. V�lem�nye szerint ebben az esetben f�leg �ruhitelekr�l lehet sz�, ezeket a p�nzint�zetek m�r kor�bban is nagyobb csomagokban adt�k tov�bb k�vetel�skezel� c�geknek - tette hozz�.

A szak�rt� arr�l is besz�lt a Magyar Nemzetnek, hogy az ad�sok k�sz�lnek a kilakoltat�si morat�rium v�g�re: egyre t�bben jelentkeznek ki a munkahely�kr�l, hogy feket�n dolgozzanak tov�bb, amivel �gy a bankok nem tudj�k levonni a t�rleszt�st a fizet�s�kb�l, miut�n az �rverez�s ut�n is milli�s tartoz�suk maradt.

Barab�s Gyula k�z�lte, a bankoknak egy�bk�nt nem is kell megv�rniuk, hogy �prilis k�zep�n lej�rjon a v�grehajt�si �s a kilakoltat�si morat�rium, mert ez a tilalom a b�r�s�gi v�grehajt�sokra nem vonatkozik - olvashat� a cikkben.