Haz�nk id�n janu�r 6-�n hivatalosan is �tvette Belgiumt�l a soros uni�s eln�ks�get, ennek l�nyeg�r�l azonban – a m�diat�rv�nyt �vez� nyugati d�rgedelmek miatt – eddig nem sokat hallhattunk. Az uni�s eln�ks�gr�l, a magyar diplom�cia lehet�s�geir�l �s a Jobbik �ll�spontj�r�l besz�lgett�nk Gy�ngy�si M�rtonnal, a p�rt K�l�gyi Kabinetj�nek vezet�j�vel.

Csak hogy tiszt�ba tegy�k a dolgokat: EU-szkeptikus p�rtk�nt mi�rt foglalkozik a Jobbik az Uni�val �s annak soros eln�ks�g�vel?

   - Az Eur�pai Uni�nak – tetszik, nem tetszik – Magyarorsz�g 2004 �ta tagja, annak minden el�ny�vel �s h�tr�ny�val egy�tt. Ezt a jelenlegi helyzetet kell elfogadnunk, illetve ebb�l kell kiindulnunk. Egy nemzeti p�rt r�sz�r�l csak az lehet a helyes hozz��ll�s, ha azt a nemzetment� k�zdelmet, amelyet meghirdetett �s felv�llalt, minden eszk�zzel �s minden fronton megv�vja. Az eur�pai parlamenti v�laszt�sokon is ez�rt m�retette meg mag�t a p�rt. Fontos ugyanis, hogy Br�sszelben is hallassuk a hangunkat, illetve megpr�b�ljuk az Uni�t olyann� form�lni, amilyennek a mi elk�pzel�seink szerint lennie k�ne. A mi feladatunk, hogy az EU-b�l olyan eur�pai k�z�ss�get kov�csoljunk, amely er�s nemzet�llamokra �p�t, szemben a birodalmi szeml�let�, f�deralisztikus „Eur�pai Egyes�lt �llamok” v�zi�j�val.

 - Milyen lehet�s�ge van egy soros eln�ks�get vezet� orsz�gnak? �l�re �llhat mondjuk olyan kezdem�nyez�seknek, amelyek nincsenek az EU napirendj�n?

 - Igen, erre megvan a lehet�s�g, a k�rd�s csak az, milyen koncepci�val v�g neki az adott orsz�g a f�l�ves id�szaknak. Magyarorsz�g eset�ben a megjel�lt priorit�sok kiolvashat�k a Fidesz-korm�ny uni�s eln�ks�gi programj�b�l. Ebben olyan sz�kapcsolat, hogy „magyar �rdek”, vagy „magyar szempont” egyszer sem szerepel. Sz� van viszont el�k�sz�tetlen, k�zhelyekt�l hemzseg� Duna-strat�gi�r�l, romaintegr�ci�r�l, valamint sz�mos m�s eur�pai projektr�l.

 - Mondhatn�nk, hogy a magyar �rdekek v�delme a magyar korm�ny dolga, nem az Uni��…

 - Att�l f�gg, honnan k�zel�tj�k meg. A cig�nyk�rd�st a franci�k emelt�k eur�pai szintre, amikor kitoloncolt�k a b�n�z� cig�ny bev�ndorl�kat. A cig�nyb�n�z�s Magyarorsz�g eset�ben is r�g�ta s�lyos probl�ma, m�gsem mi emelt�k be az eur�pai k�zbesz�dbe. Azt�n itt van az �gynevezett „kultur�lis soksz�n�s�g” k�rd�se. Az eml�tett birodalmi logika minden kisebbs�gi k�rd�st bev�ndorl�si probl�mak�nt kezel, amely mondjuk Nagy-Britannia, N�metorsz�g, Franciaorsz�g eset�ben �rthet� is. Egy nyugati diplomat�val p�ld�ul nagyon neh�z a hat�ron t�li magyars�g jogair�l t�rgyalni, amikor az �shonos kisebbs�gek helyzete, probl�m�i sz�m�ra teljesen �rthetetlenek, nem rendelkeznek ugyanis kell� ismeretekkel a t�m�ban. Magyarorsz�g dolga lenne ezen �gyek napirendre t�z�se, a saj�tosan magyar szempontok ismertet�se �s elfogadtat�sa.

 - Az eml�tett francia p�ld�t lesz�m�tva, volt olyan eset, amikor egy orsz�g a saj�t helyzet�t, probl�m�j�t nemzetk�zi szintre tudta emelni?

 - A soros �r EU eln�ks�g idej�n, 2004 els� fel�ben, az �rek sikeresen haszn�lt�k ki az orsz�gra ir�nyul� nemzetk�zi figyelmet az �szak�r b�kefolyamat el�mozd�t�s�ra, vagy a Br�sszelben sokat kritiz�lt �r ad�kedvezm�nyek �s �llami t�mogat�sok megv�d�s�re. De eml�thetn�m a csehek 2009. �vi soros eln�ks�g�t, amelynek sor�n el�rt�k, hogy az orsz�g a minden civiliz�lt jogrendnek �s nemzetk�zi norm�nak ellentmond� Benes-dekr�tumok s�rtetlens�ge mellett fogadhassa el a lisszaboni szerz�d�st. �sszess�g�ben kijelenthetj�k, hogy egy uni�s eln�ks�ggel nem lehet megv�ltani a vil�got, de az eur�pai k�zv�lem�ny figyelm�t r� lehet ir�ny�tani egy-egy nemzetspecifikus probl�m�ra, ha erre van politikai sz�nd�k �s akarat.

 - Az EU �rdekl�d�se Magyarorsz�g ir�nt jelenleg kimer�l a m�diat�rv�ny kritik�j�ban. Mit v�r a Jobbik a mostani eln�ks�gt�l? Melyek azok a t�m�k, amelyekre �rdemes r�ir�ny�tani az Uni� figyelm�t?

 - �n k�t fajs�lyosabb t�ma napirendre v�tel�t tartom s�rget�nek. Az egyik a val�di rendszerv�lt�s v�gig vitele, amely egy�tt j�r a Jobbik �ltal meghirdetett gazdas�gi szabads�gharccal. A 2008-ban kirobbant gazdas�gi v�ls�g bebizony�totta, hogy csak a Jobbik programj�ban foglalt, paradigmav�lt�st szorgalmaz� gazdas�gfiloz�fi�val lehets�ges mind a glob�lis-, mind a nemzetgazdas�g gy�keres reformja. A multik �s a bankok megad�ztat�s�ra most minden eddigiekn�l nagyobb fogad�k�szs�g van a vil�gban. A m�sik a k�lhoni magyars�g �gye. Napirenden van ugyanis Horv�torsz�g �s Szerbia EU-csatlakoz�sa, illetve Rom�nia �s Bulg�ria szint�n a magyar eln�ks�g alatt lehet a schengeni �vezet r�sze. Olyan t�m�k ezek, amelyeket fel lehetne haszn�lni az elszakadt magyar nemzetr�szek �gy�nek el�relend�t�s�re.

 - M�lt h�t p�nteken Jos� Manuel Barroso, az Eur�pai Bizotts�g eln�ke �s Orb�n Viktor k�z�s sajt�t�j�koztat�t tartott, ahol a magyar minisztereln�k az eur� megv�d�s�t �s az eur�pai gazdas�gi szemeszterek beind�t�s�t nevezte a magyar uni�s eln�ks�g legfontosabb feladat�nak. Mit jelent ez magyarra leford�tva?

 - Az eur�pai gazdas�gi szemeszterek a nemzet�llamok k�lts�gvet�s�nek el�zetes br�sszeli j�v�hagy�s�t jelenti. Magyarra leford�tva: birodalom�p�t�s a gyakorlatban. Egy uni�s d�nt�s szerint ugyanis Br�sszelnek kell majd r�b�lintania az egyes orsz�gok k�lts�gvet�seire. Az eur� bevezet�s�vel megsz�nt a tagorsz�gok �n�ll� monet�ris politik�ja, a k�vetkez� l�pcs�fok a szuver�n fisk�lis, vagyis k�lts�gvet�si politika kiiktat�sa. Ez olyan m�rt�kben sz�k�ti le a nemzet�llamok mozg�ster�t, hogy ezzel szinte gyarmati szintre s�llyednek.

 - �s err�l a magyar eln�ks�g alatt fognak d�nteni?

  - A d�nt�s m�r megsz�letett, most a gyakorlatba �t�ltet�sen a sor, ennek a levez�nyl�s�t tekinti a Fidesz Magyarorsz�g „legfontosabb feladat�nak”. Ha ez megval�sul, a korm�ny mozg�stere a gazdas�gpolitik�ban elt�nik, az ad�fizet� �llampolg�rokra pedig gond n�lk�l �t lehet majd h�r�tani a bankok t�kozl�s�t.

 - �gy �rtelmet nyernek Martonyi J�nos k�l�gyminiszter szavai is, aki az osztr�k k�zszolg�lati telev�zi� m�sor�ban nemr�g kijelentette: Magyarorsz�g szolg�lni, �s nem vezetni akarja az Uni�t.

- Ez esszenci�lis megfogalmaz�sa annak a szolgalelk� k�lpolitik�nak, amit a Fidesz k�pvisel, �s amelynek Martonyi J�nos emblematikus figur�ja.

 - Ehhez kapcsol�dik, hogy a m�lt h�ten a Wikileaks �jabb bizalmas diplom�ciai levelez�st hozott nyilv�noss�gra, amelyb�l kider�l, hogy a v�laszt�sok el�tt Martonyi kijelentette: a Fidesz az MSZP-SZDSZ korm�ny k�lpolitikai ir�nyvonal�t k�v�nja k�vetni, abban v�ltoz�s nem v�rhat�. Ennek t�kr�ben milyen f�l�vre sz�m�thatunk?

 - Tekintve, hogy a korm�nyzat a tudom�som szerint a mai napig nem c�folta a dokumentumban foglaltakat, azt hitelesnek fogadhatjuk el. Egy�bk�nt ez sz�momra a legkev�sb� sem meglep�, mindenesetre j�, hogy l�tjuk le�rva is. A rendszerv�lt� p�rtok k�lpolitika ter�n mindig is egy platformon �lltak, ez a gyakorlatban az euroatlantista ir�nyvonal, a Br�sszel-Washington-Tel Aviv tengely kritika n�lk�li k�vet�se. 1944 �ta nincs az orsz�gnak �n�ll� k�lpolitik�ja, vagyis Magyarorsz�g nem nevezhet� szuver�n �llamnak.

 - Az Orsz�ggy�l�s november 8-�n – jobbikos ellenszavazattal – elfogadta az EU �s Izrael �llam k�z�tti t�rsul�s l�trehoz�s�r�l sz�l� meg�llapod�st, amely a gazdas�gi-kereskedelmi kapcsolatokat liberaliz�lja, de a leteleped�s k�nny�t�se is szerepel a dokumentumban. Van re�lis es�lye annak, hogy Izrael bel�that� id�n bel�l EU tagorsz�gg� v�lj�k?

 - Nem ismerem Izrael sz�nd�k�t e t�ren, de nehezen l�tom be, hogy a zsid� �llamnak, amely a m�dia, a p�nz�gy, �s kult�rpolitika vil�g�ban nyugaton – �s persze haz�nkban – m�r most is domin�ns szerepet t�lt be, milyen tov�bbi haszna lenne egy esetleges csatlakoz�sb�l, illetve akarn�nak-e egy�ltal�n form�lisan is tagok lenni. A t�rsul�si szerz�d�s nem az Uni� szempontj�b�l �rdekes, hanem a mi�nkb�l. Magyarorsz�gnak ugyanis tiltakoznia kell minden ilyen t�pus� gazdas�gi integr�ci� ellen. Sukor�, Club Aliga, az �budai �lomsziget �s a Traubi botr�nyos �gyei r�vil�g�tottak, hogy Izrael a magyar jogszab�lyok �s int�zm�nyek megker�l�s�vel �rv�nyes�ti �zleti �rdekeiket, a tov�bbi integr�ci� pedig csak a m�r megl�v�, eddig is jelent�s izraeli gazdas�gi poz�ci�kat er�s�ten� tov�bb haz�nkban.

Bencsik J�nos