Mintegy 1500 milli�rd forintos kerettel t�bb mint nyolcvan felh�v�st jelent be az �j Sz�chenyi-terv keret�ben a korm�ny p�nteken, �m ezek k�z�l janu�rban alig t�bb mint t�z indul el �lesben, a t�bbire nagyj�b�l m�g egy h�napot v�rni kell - tudta meg a N�pszabads�g. A napilap szerint a p�ly�zatok nagy r�sze tartalmukat tekintve az �j Magyarorsz�g fejleszt�si terv felf�ggesztett felh�v�sainak �jraind�t�sa, csak �ppen �j k�nt�sbe �lt�ztetve. 

Janu�rban �lesben indul a kombin�lt mikrohitel, amely keret�ben fejleszt�s� c�l� k�lcs�nt kaphat a nyertes p�ly�z� az�rt, hogy el�finansz�rozza a sz�m�ra meg�t�lt t�mogat�shoz sz�ks�ges �nr�szt. S m�r ebben a h�napban be lehet adni a p�ly�zatot az atipikus foglalkoztat�ssal, illetve n�h�ny k�zleked�sfejleszt�ssel kapcsolatos t�mogat�sra is.

A m�sodik Orb�n-korm�ny 2010. j�lius 28-�n bocs�totta t�rsadalmi vit�ra az �j Sz�chenyi Tervet, a talpra �ll�s �s felemelked�s fejleszt�spolitikai programot, amely h�t ter�letre - az eg�szs�giparra, a z�ld gazdas�g fejleszt�s�re, a lak�sprogramra, az �zleti k�rnyezet fejleszt�s�re, a tudom�nyra �s innov�ci�ra, a foglalkoztat�s b�v�t�s�re, a tranzitgazdas�gra - koncentr�l.

A vitairathoz 2010 szeptember k�zep�ig lehetett javaslatot tenni, majd ezt k�vet�en sz�les k�r� t�rsadalmi konzult�ci�kon mondtak v�lem�nyt a t�rsadalmi, szakmai �s civil szervezetek. Az �j Sz�chenyi Terv j�v�k�pet ad a k�vetkez� k�t �vtizedre, priorit�sa a munkahelyteremt�s �s a magyar kkv-k helyzetbe hoz�sa, amelynek r�v�n 2020-ig mintegy egymilli� �j munkahely j�het l�tre. Ennek �rdek�ben 2011-ben a p�ly�zati forr�sok k�zel 90 sz�zal�ka jut direkt vagy indirekt m�don a kkv-szektorra.

Az �j Sz�chenyi Tervhez kapcsol�d� uni�s forr�sok p�ly�ztat�si rendj�nek egyszer�s�t�s�r�l a korm�ny rendeletet fogadott el. Az eddig szakaszonk�nt k�l�n jogszab�lyban szab�lyozott p�ly�zati felt�telek helyett most egy egys�ges szab�lyoz�s j�n l�tre. A korm�ny rem�nyei szerint ezzel �tl�that�bb lesz a rendszer, k�nnyebb lesz t�j�koz�d�dni �s gyorsabb is lesz a p�ly�z�s.

A legfontosabb �jdons�g, hogy az eddigi, nagyr�szt k�tfordul�s helyett egyfordul�s p�ly�zatokat �rnak majd ki. Emellett egyszer�s�dik �s r�vid�l is a b�r�lati elj�r�s. A szerz�d�sk�t�si id� is cs�kken azzal, hogy egys�ges �ltal�nos szerz�d�si felt�telek lesznek minden p�ly�zathoz, �gy a p�ly�z�k el�re tudj�k majd, hogy mik a k�telezetts�geik.

Az els� Orb�n-korm�ny gazdas�g- �s t�rsadalomfejleszt�si programja, az Els� Sz�chenyi Terv 2001. janu�r 15-�n indult. Az akkori Gazdas�gi Miniszt�rium 55 p�ly�zatot hirdetett meg 100 milli�rd forint vissza nem t�r�tend� t�mogat�sra. M�sf�l �v alatt az Els� Sz�chenyi Terv a rendelkez�sre �ll� 200 milli�rd forint �llami forr�ssal 600 milli�rd forintot mozgatott meg a gazdas�gban.

A 2001 �s 2006. k�z�tti �vekre kitekint�, k�z�pt�v� fejleszt�si program hat f� programter�letet - a v�llalkoz�ser�s�t�s, a turizmus fejleszt�s, a lak�sprogram, a region�lis gazdas�gfejleszt�s, az energiatakar�koss�g �s az akt�v foglalkoztat�s - �lelt fel, �s mintegy 60 alprogramot tartalmazott. Ezt eg�sz�tette ki az �llami aut�p�lya-�p�t�si program.

A terv azonban gyakorlatilag csak az els� Orb�n-korm�ny alatt 2002 m�jus�ig m�k�d�tt, a k�vetkez� korm�ny, a Medgyessy-kabinet alatt fokozatosan megsz�nt. Az Els� Sz�chenyi Terv egyetlen eleme maradt fenn tart�san, a Sz�chenyi Hitelk�rtya. A Sz�chenyi K�rtya indul�sa �ta 860 milli�rd forint hitelt ny�jtottak a k�rtya seg�ts�g�vel a kis- �s k�z�pv�llalkoz�soknak, 140 ezer v�llalkoz� kapott eddig Sz�chenyi K�rty�t. Az id�n 130 milli�rd forint hitelt helyeztek ki a Sz�chenyi K�rtya term�keivel.