A magyar gazdas�gpolitik�t az elm�lt h�sz �vben a multinacion�lis c�geknek ny�jtott ar�nytalan t�mogat�sok, a kett�s m�rce �s az egyenl�tlen felt�telek jellemezt�k, amelyre a v�ls�gad� sem ny�jt gy�gy�rt – jelentette ki mai sajt�t�j�koztat�j�n Gy�ngy�si M�rton.

A Jobbik orsz�ggy�l�si k�pvisel�je egy Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium �ltal nyilv�noss�gra hozott adatsorra hivatkozva kiemelte, Magyarorsz�g az uni�s �tlag k�tszeres�t ford�tja k�lf�ldi v�llalatok t�mogat�s�ra, amely a hazai GDP 1%-a, de volt olyan �v is (a 2007-es), amikor ez el�rte az �vi 2,4%-ot. A k�l�nb�z� jogc�meken kiutalt vissza nem t�r�tend� t�mogat�sok 93%-�nak multik a haszon�lvez�i, az ad�alap cs�kkent� t�telek k�tharmad�t szint�n k�lf�ldi c�gek tudt�k ig�nybe venni, mik�zben t�bb multinacion�lis v�llalat 10 �ves ad�mentess�get �lvezett.

A jobbikos politikus a hazai v�llalkoz�sok gazdas�gi versenyh�tr�ny�nak f� okak�nt a multik t�rv�nyben garant�lt profitj�t, a bankok egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�s�t, a kartellez�st, a d�mping�rakat �s a gyenge piacv�delmi szab�lyoz�st eml�tette, amelynek k�sz�nhet�en a multinacion�lis c�gek �vatos becsl�sek szerint is �vente sz�zmilli�rd forintos �sszeget visznek ki az orsz�gb�l, amely a Magyarorsz�gon termelt profit 70%-a. Az ar�nytalans�g m�g szembet�n�bb, ha ehhez az adathoz hozz�tessz�k azt, hogy a magyar munkav�llal�k 72%-a magyar tulajdon� c�g alkalmaz�s�ban �ll – �ll�totta a k�pvisel�. Gy�ngy�si M�rton szerint a t�keer�s multinacion�lis �s az alult�k�s�tett, gyenge l�bakon �ll� hazai szektor versenye egy olyan k�zdelemhez hasonl�t, ahol egy szteroidokkal felpump�lt atl�t�t �s egy k�z �s l�b n�lk�li versenyz�t eresztenek �ssze. Ebben a gazdas�gi helyzetben a korl�tok n�lk�li szabad versenyt az orsz�gra z�d�tani a haza�rul�s min�s�tett esete – nyilatkozta a politikus.

A megold�s a Jobbik szerint nem mer�lhet ki a – csak �tmeneti k�nnyebbs�get jelent� – v�ls�gad�k kivet�s�ben, mivel az nem v�ltoztat a jelenlegi rossz gazdas�gi strukt�r�t. Gy�ngy�si M�rton a p�rt v�laszt�si programj�b�l kiemelte a kamatpolitika �s a sz�mviteli szab�lyoz�s fel�lvizsg�lat�t, a kett�s ad�z�s �s az egy�b kiskapuk kiiktat�s�t, valamint a versenyhivatali szankci�k szigor�t�s�t. A Jobbik nem versenyellenes �s nem multi ellenes, olyan szab�lyoz�s kialak�t�s�t s�rgeti, amellyel a k�lf�ldi v�llalatok �gy j�rnak j�l, hogy k�zben az adott orsz�g �p�t�s�ben is r�szt vesznek. Gy�ngy�si szerint l�tezik egy olyan OECD-ir�nyelv, amelyet m�r t�bb orsz�gban is sikeresen megval�s�tottak �s a hazai jogi k�rnyezetbe is �t�ltethet�ek lenn�nek. Ezekben a k�lf�ldi tulajdon� v�llalatok olyan k�telezetts�geket v�llalnak – els�sorban az oktat�s, a k�rnyezetv�delem �s az infrastrukt�ra ter�n –, amellyel hozz�j�rulnak az adott t�rsadalom fenntarthat� fejl�d�s�hez.