A Jobbik tov�bbra sem nyugszik bele a k�zszolg�lati �letp�lya sz�tver�s�be. Az indokl�s n�lk�li felmond�s �s a k�t h�napos felmond�si id� miatt az Alkotm�nyb�r�s�ghoz fordulunk. A mai napon Dr. Ap�ti Istv�nnal k�z�sen beny�jtottuk a beadv�nyt – k�z�lte a megjelent �js�g�r�kkal Bertha Szilvia orsz�ggy�l�si k�pv

sel�.

Ha m�r a Fidesz-KDNP korm�nyt az nem is t�ntor�tja el az eml�tett int�zked�sek bevezet�s�t�l, hogy azok mennyire verik sz�t a k�zszolg�lati �letp�lyamodellt, mennyire cs�kkentik a k�ztisztvisel�i �s korm�nytisztvisel�i munka hat�konys�g�t, szakmais�g�t, a k�zszf�r�ban dolgoz�k l�tbiztons�g�t, ha m�r a t�rsadalmi �s szakmai �rvekkel nem is lehet meggy�zni a k�tharmadot, akkor a Jobbik tov�bbi eszk�z�kkel �l, ez�rt Alkotm�nyb�r�s�ghoz fordulunk – tette hozz�.

Bertha Szilvia r�mutatott, hogy a fenti k�t int�zked�s bevezet�se t�bb szempontb�l is agg�lyos az alkotm�nyoss�g szempontj�b�l, ez�rt ut�lagos normakontrollt k�rnek, �s azt, hogy az AB a t�rv�ny hat�lyba l�p�s�nek id�pontj�ig, teh�t 2011. janu�r 1-ig visszamen�leg semmis�tse meg a t�rv�ny alkotm�nyellenes rendelkez�seit.

Felh�vta a figyelmet arra, hogy a fenti rendelkez�sek az Alkotm�ny sz�mos rendelkez�s�vel �tk�znek, �s felsorolta azokat:

- f�ggetlen, demokratikus jog�llamis�g

- a korm�ny alkotm�nyos jogokat v�d� k�telezetts�ge

- diszkrimin�ci� tilalma

- a munk�hoz val� jog s�relme.

 A k�pvisel� szerint a rendelkez�sek a t�rv�ny meghoz�sakor �rv�nyben l�v� Jogalkot�si t�rv�ny rendelkez�seit is s�rtik, mert a hat�lyba l�p�st megel�z�en a jogalkalmaz�knak nem biztos�tott a jogalkot� kell� id�t a felk�sz�l�sre, �s a t�rv�ny nem ker�lt egyeztet�sre az illet�kes szakmai szervezetekkel.

Kit�rt arra is, hogy jellemz� a korm�ny jogalkot�s�ra, hogy visszat�r� tr�kk�nt alkalmazz�k a t�rsadalmilag v�rhat�an kev�sb� n�pszer� t�rv�nyjavaslatok �n�ll� k�pvisel�i ind�tv�nyk�nt t�rt�n� beny�jt�s�t, mert csak a korm�ny �ltal beny�jtott t�rv�nyjavaslatokat kell egyeztetni az �rdekk�pviseleti szervekkel, az �n�ll� k�pvisel� ind�tv�nyokra ez nem vonatkozik, teh�t �gy kiker�lik a Jogalkot�si t�rv�ny �ltal el��rt egyeztet�si k�telezetts�get.   

A t�rv�nym�dos�t�s szerint a k�zszolg�lati jogviszony a munk�ltat� �ltal b�rmikor, indokol�s n�lk�l megsz�ntethet�, a felment�si id�t ezen esetre a t�rv�ny 2 h�napos id�tartamban �llap�tja meg.

A korm�nytisztvisel�k eset�re n�zve ezt m�r ny�ron elfogadta a parlament, most annak �gisze alatt, hogy egys�ges�tenek, a helyi-ter�leti igazgat�s p�rtsemleges, szakmai alapon feladatot ell�t� dolgoz�inak is kih�zz�k a talajt a l�buk al�l. Ezzel ugyanis lehet�s�g van arra, hogy – b�r a Ktv. preambulum�ban a p�rtsemlegess�g el��r�sk�nt szerepel – a p�rtszempontoknak meg nem felel� szem�lyeket indok n�lk�l elt�vol�thassa a vezet�s. Ez k�l�n�sen vesz�lyes pl. egy �nkorm�nyzatban, ahol most a polg�rmester Fidesz-es, a jegyz�t pedig pl. az elm�lt 8 �vben vett�k fel a hivatalba dolgozni; de ez b�rmely m�s dolgoz�ra is �ll - tette hozz�.

Bertha Szilvia jelezte: a k�zszf�ra egy�b tagjai (t�zolt�k, katon�k, rend�r�k, k�zalkalmazottak) eset�ben – szerencs�re – nem vezett�k be ezt a szab�lyt. Azonban azzal, hogy m�s k�zszolg�lati ter�leteken viszont bevezett�k, ism�t csak a diszkrimin�ci� tilalm�nak alkotm�nyos k�vetelm�ny�t h�gj�k �t, mivel az azonos helyzetben l�v� csoportok tagjai k�z�tt tesznek indok n�lk�l k�l�nbs�get, a k�ztisztvisel�k csoportj�nak h�tr�ny�ra.

A k�ztisztvisel�ket ugyanis a versenyszf�r�ban, munkaviszonyban �ll� �s felment�si v�delmet nem �lvez� munkav�llal�kkal szemben olyan t�bbletk�telezetts�gek terhelnek (pl. �sszef�rhetetlens�g, szabads�g kiad�s�nak szigor�bb szab�lyai, kifog�stalan �letforma elv�r�sa), amelyeket kompenz�lt eddig a fokozottabb munkajogi v�delem a jogviszony-megsz�ntet�s eset�re n�zve. Ezt a v�delmet most elveszik, de a szigor�bb k�telezetts�geket a t�rv�ny tov�bbra is fenntartja. Teh�t, folyamatosan rosszabbod� egzisztenci�lis helyzetben – gondolok itt a folyamatosan cs�kken� re�lkeresetekre a k�zszf�r�ban, a cafet�ria 200ezerre cs�kkent�s�re) aki fel meri emelni a szav�t, az rep�l, hiszen indokl�s sem kell hozz� –�rvelt tov�bb a k�pvisel�.

R�mutatott arra a t�nyre, hogy az AB hat�rozataiban kimondta, hogy a k�zszf�r�ban az un. elbocs�thatatlans�g elve �rv�nyes�l, vagyis a felment�sre csak a t�rv�nyben meghat�rozott jogc�mek alapj�n ker�lhet sor.

A t�rv�nym�dos�t�s ezen t�l az Eur�pai Uni� Alapjogi Chart�j�val is ellent�tes, amelynek 28. cikke meg�llap�tja az indokolatlan elbocs�t�ssal szembeni v�delemhez val� jogot – tette hozz�.

Mivel a t�rv�nym�dos�t�s az Alkotm�nnyal, a Jogalkot�si t�rv�nnyel, az AB gyakorlat�val �s az Eur�pai Uni� Alapjogi Chart�j�val is ellent�tes, tov�bb� a hat�lyos munkajogi-k�zszolg�lati szab�lyoz�s egys�g�t bontja meg, az AB-t�l a miel�bbi megsemmis�t�st k�rt�k, hogy ezen alkotm�nyellenes szab�lyok alapj�n ne lehessen senkinek elvenni a munk�j�t, meg�lhet�s�t, k�ztisztvisel�i �letp�ly�j�t! - z�rta sajt�t�j�koztat�j�t a Jobbik orsz�ggy�l�si k�pvisel�je.