L�szl� B�lint kiemelte, mivel a lakoss�g k�r�ben ma a szoci�lis probl�m�k �s a k�zbiztons�g jelentik a legnagyobb gondot, az MRM tev�kenys�geivel �ppen e k�t ter�letre �sszpontos�t. Ez�rt is kezdem�nyezt�k a polg�r�rs�g megalap�t�s�t, �s ez �gyben fordultak Sa�a Vu�ini�hez, Szabadka polg�rmester�hez is. Kiemelte, az elm�lt id�szakban Szabadk�n �s k�rny�k�n szinte mindennapos jelens�gg� v�ltak az �gynevezett meg�lhet�si lop�sok. A probl�m�val a rend�rs�g nem tud megk�zdeni, mert nincs sem el�g p�nze, sem el�g embere arra, hogy rendszeres j�r�r�z�st szervezzen meg. L�szl� B�lint elmondta, Csantav�ren m�r al��r�sgy�jt�sbe kezdtek a polg�rok, hogy rendez�dj�n a k�zbiztons�g. A probl�ma azonban nemcsak Szabadk�n, hanem eg�sz Vajdas�g ter�let�n tapasztalhat�.

– Bajmokr�l m�r egy eg�sz list�m van arr�l, kikt�l mit vittek el: mez�gazdas�gi g�pek alkatr�szeit, takarm�nyt, j�sz�gokat, felt�rik a gar�zsokat is. B�cskossuthfalv�n szinte lincshangulat alakult ki a helyi k�z�ss�g lakoss�gi f�rum�n, amikor a k�zbiztons�g k�r�se mer�lt fel. P�terr�v�n pedig a polg�rok vasvill�val kergett�k el a tolvajokat. Kisoroszon illeg�lis h�zfoglal�sokra ker�lt sor. Mi �gy hissz�k, hogy csak�gy, mint ahogy az m�s orsz�gokban bev�lt, egy multietnikus polg�r�rs�g bevezet�se a rend�rs�g �s a civil kezdem�nyez�s �sszefog�s�val lenne a megold�s e probl�m�ra – emelte ki L�szl� B�lint.

A sajt�t�j�koztat�n vend�gk�nt r�szt vettek a magyarorsz�gi Szebb J�v��rt Polg�r�r Egyes�let k�pvisel�i, valamint dr. Stenger J�zsef jog�sz, aki ismertette, hogy a rendszerv�lt�s ut�n Magyarorsz�gon hogyan alakult meg a polg�r�rs�g. Elmondta, mintegy h�sz �v telt az els� kezdem�nyez�sekt�l addig, am�g jogilag is szab�lyozt�k a polg�r�rs�g m�k�d�s�t. Ma m�r az �llami k�lts�gvet�sb�l 800 milli� forintot k�l�n�tenek el a polg�r�rs�g m�k�d�s�re, �m maguk a polg�r�r�k a mai napig �nk�ntes alapon m�k�dnek, nincs fegyvervisel�si enged�ly�k, m�gis hat�sk�r�k szerint visszatarthatj�k a tetten �rt elk�vet�t. Ugyanakkor egy�ttm�k�dnek a bel�gyi szervekkel, a t�zolt�s�ggal, a katasztr�fav�delmi szervekkel �s a ment�s�kkel is. A polg�r�rs�g m�k�d�s�nek l�tjogosults�g�t az eredm�nyek is igazolj�k, ugyanis p�ld�ul a nyaral�k felt�r�s�nek sz�m�t az elm�lt �vekben 30–35 sz�zal�kkal siker�lt visszaszor�tani.

Setyerov Zor�n, az MRM aleln�ke elmondta, hogy az eg�sz orsz�g ter�let�n be kellene vezetni a polg�r�rs�get, ak�r Szabadka lehetne az els�, ahol erre sor ker�l. Kiemelte: els�sorban a politikai sz�nd�kt�l f�gg, hogy �llami, vagy v�rosi szinten hozz�k l�tre a polg�r�rs�get.