A Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalmat 14 egyetemista alap�totta 2003 okt�ber�ben. A nemzeti radik�lis p�rt m�ra egy 840 alapszervezettel b�r�, orsz�gos lefedetts�g� szervezett� n�tte ki mag�t, melynek c�lja, hogy 2014-re szervezetts�gben is megel�zze a Fideszt. Interj� Szab� G�bor p�rtigazgat�val.

M�g az ellens�ges f�sodrat� m�dia is elismeri, hogy a Jobbik felfut�sa p�lda n�lk�li sikersztori a magyar politikat�rt�netben: a p�rt szinte a semmib�l robbant be a k�ztudatba. Milyen szerepe volt ebben a sikerben a p�rt szervezetts�g�nek?

A Jobbik eredm�nyei m�g�tt - ak�r az eur�pai parlamenti, ak�r az orsz�ggy�l�si vagy �nkorm�nyzati v�laszt�sokat n�zem - mindig ott volt a p�rt er�s szervezeti h�l�ja. A l�tsz�lagos semmib�l j�v� sikereket val�j�ban „lass� v�z partot mos” elv alapj�n napr�l napra, sziszifuszi, er�ltetett munk�val �rt�k el. 2008 elej�n, majd’ �t �vvel p�rtt� alakul�s ut�n m�g csak 80 akt�v szervezettel rendelkezt�nk. Az ugr�sszer� n�veked�s egyr�szt annak volt k�sz�nhet� volt, hogy a Jobbik ekkort�jt ker�lt be a k�ztudatba, m�sr�szt siker�lt megtal�lni azokat a „tapad�si pontokat”, melyek r�v�n �jabb �s �jabb �nszervez�d� k�z�ss�geket siker�lt beind�tanunk. 2009. janu�r 1-j�re m�r 249 szervezettel rendelkezt�nk, az EP-kamp�ny pedig �jabb embereket kapcsolt be a p�rt v�rkering�s�be - a v�laszt�s �jszak�j�n 387 alapszervezet �nnepelt egy�tt. A k�z�s siker �jabb l�ketet adott, �s ahogy n�tt a tagl�tsz�m, egyre m�lyebb gy�kereket tudtunk ereszteni a magyar t�rsadalomban. A 2010. tavaszi orsz�ggy�l�si v�laszt�si kamp�nyt m�r 750 alapszervezet k�zd�tte v�gig. Mindezek term�szetesen nagyban hozz�j�rultak a j� v�laszt�si eredm�nyekhez, hiszen egym�st er�s�t� folyamatr�l, „h�labda-effektusr�l” van sz�. Egy 14 egyetemista �ltal alap�tott mozgalom komolyabb anyagi h�tt�r �s t�rsadalmi be�gyazotts�g n�lk�l fel�p�tett egy orsz�gos szervezetts�g� p�rtot, amely jelenleg a harmadik er� a magyar parlamentben.

Vona G�bor �vadnyit� besz�d�ben t�bbek k�z�tt arr�l besz�lt, hogy az elm�lt id�szak a parlamenti munk�ba val� beletanul�ssal telt, amelynek k�vetkezt�ben az alapszervezetek kev�sb� voltak megmozgatva. Hogy �ll most a Jobbik szervezetts�g ter�n, �s mik az ezzel kapcsolatos tervek?

Jelenleg 843 jobbikos alapszervezet m�k�dik orsz�gszerte. Az ut�bbi �vek az er�ltetett p�rt�p�t�ssel teltek, �s n�h�ny esetben sajnos a mennyis�g a min�s�g rov�s�ra ment, gondolok itt els�sorban az inakt�v szervezetekre. Tavaly �sszel ez a folyamat nyugv�pontra ker�lt, �s val�ban: a parlamenti, illetve �nkorm�nyzati munka miatt nem fektett�nk erre hangs�lyt. Az elm�lt hetekben azonban g�zer�vel �lltunk neki a szervez�snek: az inakt�v t�rsas�gok �sszefog�s�ra �s meger�s�t�s�re �j programot ind�tottunk be, valamint fel fog �llni egy 176 f�s v�laszt�ker�leti szervez�i rendszer. Terveink szerint �szre sz�z �jabb telep�l�sen fog l�trej�nni jobbikos alapszervezet. Ki kell m�g emelni az ifj�s�gi tagozatok szerep�t, amelyek szint�n elk�peszt� �temben fejl�dnek: m�sf�l h�nap alatt 25-30 telep�l�sen alakultak meg IT-k, csak most h�tv�g�n Pest megy�ben kilenc. A c�lunk, hogy m�sf�l-k�t �ven bel�l orsz�gos lefedetts�get �rj�nk el.

Az ut�bbi id�ben t�bb m�dium is kiemelten foglalkozott azzal, hogy a Jobbik h�rom Baranya megyei szervezete is feloszlott, azt sugallv�n, hogy bel�lr�l bomlik a p�rt.

A Fidesznek �s az MSZP-nek k�z�s politikai akarata ezen margin�lis t�rt�n�sek felnagy�t�sa. Val�j�ban h�rom vid�ki kistelep�l�s szervezet�nek megsz�n�se nem h�r, a folyamatos �tszervez�sek miatt minden h�ten feloszlik 1-2 szervezet, m�g helyette alakul 4-5 m�sik. E logika alapj�n minden h�ten lehetne ilyen mesters�ges h�reket gener�lni. Ehhez hozz�tartozik, hogy ahol megsz�nik, kis id� eltelt�vel �j tagokkal �jj� is alakul a szervezetek t�bbs�ge. Az eml�tett baranyai falvakn�l maradva, a feloszlott szederk�nyi szervezet m�r �jra is alakult. Febru�r elej�t�l m�rcius k�zep�ig �sszesen 11 alapszervezet sz�nt meg, �s 42 �llt fel. Sz�v�nknek kedves p�lda Nemesmedves, egy Vas megyei kis falu, a m�sodik vil�gh�bor� n�met-szovjet �sszecsap�sainak egyik utols� magyarorsz�gi helysz�ne, ahol mind�ssze 21 f� �l, h�rman k�z�l�k nemr�g alak�tott�k meg a Jobbik helyi szervezet�t. A p�rtvezet�s hat�rozott c�lja a folyamatosan er�s�d�s, hogy ak�r el�rehozott, ak�r menetrendszerinti v�laszt�sok lesznek, felk�sz�lten tudjunk nekiv�gni a megm�rettet�snek. Szervezetts�gben az MSZP-t m�r lehagytuk, a c�l 2014-re az 1150 telep�l�si p�rtszervezettel rendelkez� Fidesz utol�r�se �s meghalad�sa.

A m�dia m�sik kedvelt toposza a Jobbikon bel�li „t�r�svonalak” �s „hatalmi harcok”…

Jobbikban nincsenek hatalmi harcok. V�laszt�sok el�tt persze minden p�rtban - �gy n�lunk is - feler�s�dnek a vit�k, rivaliz�l�sok, de ezek az esetek t�bbs�g�ben szem�lyes okokra vezethet�ek vissza, �s a v�laszt�sok elm�lt�val le is csengenek. A legjobb csal�dban is el�fordulnak veszeked�sek, h�t m�g egy 12.500 f�s tags�ggal rendelkez� p�rtn�l. A vit�kat csak egy bizonyos szintre lehet leszor�tani, teljesen megsz�ntetni nem lehet �s nem is szerencs�s. Ennek ellen�re komolyabb konfliktusok szerencs�re nem terhelik a p�rtot.

A v�laszt�si eredm�nyek alapj�n elmondhat�, hogy a Jobbik els�sorban Kelet-, illetve �szak-Kelet Magyarorsz�gon er�s.

Kelet-Magyarorsz�gon val�ban er�sebb a p�rt szervezeti szinten is, b�r ez a kezdetekkor �pp ford�tva volt, akkor a Dun�nt�l volt fel�lreprezent�lt. �gy gondolom, ennek oka, hogy el�sz�r az orsz�g keleti-, �szakkeleti r�sz�n �l� emberek �bredtek r�, hogy mekkora gondban van az orsz�g, �s hogy radik�lis v�ltoz�sra van sz�ks�g. A leg�jabb k�zv�lem�ny-kutat�sok szerint a tavalyi �v v�ge �ta a Jobbikn�l soha nem tapasztalt n�pszer�s�g n�veked�s indult meg. Eddig a legoptimist�bb becsl�sek is 13%-ot hoztak ki a biztos p�rtv�laszt�k k�r�ben, most ugyanezek az int�zetek az ut�bbi hetekben 14-15%-os t�mogatotts�got mutatnak ki. Ez nagyr�szt a korm�nyz� p�rtokb�l ki�br�ndult embereknek k�sz�nhet�. Egyre t�bb ember j�n r� ugyanis, hogy a Fidesz a gazdagok p�rtja, az MSZP pedig a tolvajok� �s - leg�jabban - a cig�nyok�. Ez a felismer�s pedig a Jobbik fel� hajtja �ket.

A p�rthoz kor�bban �s most csatlakoz�k k�z�tt kimutathat� valamilyen tendencia? Gondolok itt els�sorban korra, nemre, t�rsadalmi st�tuszra.

Nem mondhatn�m. A Jobbik nem egy gener�ci�s p�rt. B�r fiatalok alap�tott�k, de a kezdetekt�l fogva nagy seg�ts�get ny�jtott az id�sebb, tapasztaltabb koroszt�ly. P�rtunk a teljes magyar t�rsadalmat lefedi az �ll�skeres�kt�l a cs�cs�rtelmis�giekig. Annyi viszont nagy �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy tags�gunk t�bbs�ge a fiatal �s k�z�pkor� gener�ci�hoz tartozik, �gy a korf�nk pont ford�tott, mint a magyar t�rsadalom�.

V�gezet�l, hogyan telnek egy p�rtigazgat� mindennapjai?

Napjaimat az alapszervezeti �l�sek jegyz�k�nyveinek �tolvas�s�val kezdem. Alapos ember vagyok, �s mindig mindet v�gigolvasom, ez napi �tlag 100-150 oldalt jelent. Ez a munka nem sp�rolhat� meg, ha l�tni akarom, hol mi a helyzet, mik a gondok, j� �ltetek, stb. P�rtigazgat�k�nt mindennel k�pben kell lennem, figyelemmel kell k�vetnem a helyi v�ltoz�sokat, ig�nyeket. A jegyz�k�nyvek term�szetesen nem p�tolhatj�k a szem�lyes kapcsolattart�st, rendszeresen j�rok taggy�l�sekre, megyei v�lasztm�nyi �l�sekre, most h�tv�g�n a Kom�rom-Esztergom megyeiekkel, szombaton a Hajd�-Bihar megyeiekkel �s a Heves megyeiekkel tal�lkozom. Szint�n a napi rutint k�pezi a be�rkez� felv�teli k�relmek �tolvas�sa, az inform�ci�k begy�jt�se, a telefonok �s e-mailek int�z�se. A postafi�komban �tlag napi 300 megv�laszoland� e-mail landol, �gy nem tehetem meg, hogy ezekkel p�r napig nem foglalkozom, mert akkor kezelhetetlen mennyis�g gy�lik �ssze. �gy is fogalmazhatn�k, hogy egy orsz�gos p�rt igazgat�sa mellett teljes �gyf�lszolg�latot is ell�tok a h�t minden napj�n.

Bencsik J�nos

barikad.hu