A korm�ny az eddigi legnagyobb t�mad�st ind�totta el a munkav�llal�k ellen - jelentette ki  Bertha Szilvia.

„A m�lt h�ten napvil�got l�tott az �j Munka T�rv�nyk�nyve. Mint az a Magyar Munka Tervb�l is kider�lt, a korm�ny a rugalmas munkaer�piac kialak�t�s�ban v�li felfedezni a munkan�lk�lis�g megold�s�t. Sajnos a rugalmass�got �sszekeverik a kiszolg�ltatotts�ggal, a munkaer�piacot pedig a rabszolgapiaccal”- jelentette ki mai sajt�t�j�koztat�j�n Bertha Szilvia, a Jobbik orsz�ggy�l�si k�pvisel�je, a Fogalakoztat�si �s munka�gyi bizotts�g tagja. A nemzeti radik�lis k�pvisel� szerint a tervezet azt sugallja, hogy a v�ls�g�rt val�j�ban a munkav�llal�k a felel�sek, akik a rengeteg fizet�s�rt v�gzett csek�ly munka miatti j� dolgukban m�r azt se, tudj�k, hogy mit csin�ljanak �s lustas�gukkal a kiszolg�ltatott munk�ltat�kat folyamatosan neh�z helyzetbe hozz�k.

 A politikus hozz�tette: azonban Magyarorsz�gon a helyzet ennek pont az ellenkez�je. A munkan�lk�lis�g, az egy �ll�sra tucatj�val jelentkez�k miatt a dolgoz�k jelenleg m�g a t�rv�nyben garant�lt jogaikkal sem mernek �lni, nehogy az utc�n tal�lj�k magukat. „�gy m�r �nmag�ban garant�lt a kihaszn�l�suk, de az �j Munka T�rv�nyk�nyve tervezet t�rv�nyi szinten is lehet�v� tenn�, hogy az emberek v�gletekig t�rt�n� kizsigerel�se m�g csak ne is legyen b�ntethet�. �s hogy biztosan ne legyen m�d a dolgoz�k megv�d�s�re, a munkahelyi �rdekk�pviseletek �s tiszts�gvisel�k jogait tov�bb sz�k�tik, hogy a gyakorlatilag jelk�pes legyen a jelenl�t�k a munka vil�g�ba”- hangs�lyozta Bertha Szilvia.

A nemzeti radik�lis k�pvisel� kiemelte: az egyes elemekn�l nemzetk�zi p�ld�k sikeress�g�re hivatkoznak, csak azt felejtik el, hogy Magyarorsz�g�n�l j�val fejlettebb munkakult�r�j� orsz�gok munkajog�b�l kiragadott elemeket akarnak beemelni a magyar munkajogba, ami az �sszef�gg�sek hi�nya miatt nem azt a hat�st fogja el�rni, mint amit a nemzetk�zi p�lda mutat. �sszef�gg�stelen, inkonzisztens rendszert hoznak l�tre.

A nemzetk�zi p�ld�kn�l tartva, a jobbikos politikus asszony elmondta: t�l�nk nyugatabbra a kollekt�v szerz�d�s szabads�g�t er�s�tik, �s a szakszervezetek jogszer� m�k�d�s�t, f�ggetlens�g�t alapvet� fontoss�g�nak tartj�k. Ennek n�lunk pont az ellenkez�je zajlik: a K�zrem�k�d� Szervezetek hat�sk�r�nek sz�k�t�se, szakszervezetek, mint int�zm�nynek a megfoszt�sa. Hozz�tette: az a c�ljuk, hogy a munkaszerz�d�s k�t f�l auton�m megegyez�sek�nt szab�lyozzon alapvet� k�rd�seket is- munkaid�, pihen�id�, p�tl�kok-, a Munka T�rv�nyk�nyve pedig ehhez olyan kereteket teremt, amelyeken bel�l m�g b�ven megoldhat� a munkav�llal� maxim�lis kizsigerel�se.  Az es�lyegyenl�s�get a Munka T�rv�nyk�nyve nem tudja biztos�tani. T�bbek k�zt ezt biztos�totta a kollekt�v szerz�d�s a munkahelyeken, ez�rt azok l�trej�tt�nek er�s�t�s�re, nem pedig gyeng�t�s�re lenne sz�ks�g.

Bertha Szilvia megjegyezte: mik�zben egyfolyt�ban munkahelyteremt�sr�l besz�lnek, az �j Munka T�rv�nyk�nyv�ben pontosan arra teremtenek kereteket, hogy a n�vekv� munkamennyis�ghez ne �jabb munkaer�t alkalmazzon egy c�g, hanem a megl�v�t a v�gtelens�gig dolgoztathassa, majd ha t�nkrement, akkor min�l kisebb k�lts�gekkel, probl�mamentesen megszabaduljon t�le.

Sinkovics Szilvia - barikad.hu