Gázkutakat nyitottak, fúrótornyok nőttek ki a földből az elmúlt egy év alatt a Dráva-medencében. Próbafúrásokkal igyekeznek behatárolni az utóbbi 30 év legnagyobb dunántúli szénhidrogénkincsét. 2007 óta kutat itt a Mol és a horvátországi olajipari vállalat (INA). 2008 nyarán beszállt a keresésbe a Magyar Horizont Energia Kft., a második legnagyobb hazai kőolaj- és földgázkutató társaság is, legutóbb Istvándiban végeztek próbafúrásokat a cég szakemberei. Itt is sikerrel jártak, a Barcshoz közeli falu lehet a következő reményteli gázlelőhely.

Gázkutat nyitottak a dél-somogyi Potonynál a két olajvállalat összefogásával: Novi Gradac és Potony között még 2007–2008-ban szeizmikus méréseket végeztek, amelyek igen biztató eredménnyel zárultak. Ezért itt kutat fúrtak, amelyet a Mol és az INA közösen finanszírozott. Ennek tesztelése nemrég megkezdődött. A Dráva felsőbb szakaszánál, Vízvár közelében ugyanakkor még 2009 elején nyitottak kutat, s annak tesztelése mára véget ért. A fúrófejet egyelőre lezárták.

A Dráva-vidék a sikeres zalátai kutatás miatt került a figyelem középpontjába. A baranyai Zalátán – a somogyi megyehatártól nem messze – jelentős lelőhelyre bukkantak, s azóta jóformán egymást követik a térségben az újabb és újabb kutatások. A gáztelep tárolókőzete és maga a telep átér Horvátországba.

A két vállalat szakembereiből felállt közös munkacsoport ez év első felére ígéri azt a tanulmányt, amely a további kutatási programokat tartalmazza a Dráva-medence területére. A szénhidrogénkincs hasznosítására több elképzelés is van: amennyiben az itt található földgáz fűtőértéke nem túl magas, akkor gázüzemű villamos energiát előállító erőmű építésében gondolkodnak.

Találat az Ormánságban

A Sellyéhez közeli Zalátánál a Mol és az INA sikeres határ menti együttműködési programja új földgázmező felfedezéséhez vezetett. Szakembereik sikeres kutatófúrást hajtottak végre 2007-ben; a több mint háromezer méter mélyen lévő három rétegből kettő már bizonyítottan termel gázt. A zalátai rétegek közül a mélyebben fekvő, alsó rétegből napi hatvankétezer köbméter gázt termeltek a felszínre, kevés kondenzátum kíséretében. A középső szakasz vizsgálata pedig napi 337 ezer köbméter gázt eredményezett, ami hazai viszonylatban jelentős mennyiségnek számít