Volt már ilyen. Olyan, amikor egy törpepárt, mint bohóchal a korallzátonyra, úgy tapadt a kormányzó erőre. 1994-et írtunk akkor, a parlamenti kétharmados, pufajkás Horn Gyulás MSZP-vel pedig frigyre lépett az SZDSZ. Jött Bokros Lajos, ment az állami vagyon, apadtak az átlag pénztárcák.

Megszorítások, elvonások, leépítések voltak. Amit egy nemzet ellen el lehetett követni – büntetlenül – azt elkövették. 2002-ben visszajöttek. Egy ideig lapultak, aztán mindent folytattak ott, ahol négy évvel korábban abbahagyták. Volt D-209-es ügynök, aztán KISZ vezér. Bemocskolt, megalázott magyarság, multikulturális társadalom, másság és deviancia-majmolás, bűnözésre felhatalmazott ingyenélők tobzódása, kórház bezárások, a gyermekek után járó kedvezmények megvonása. Budapesten ugyanez kicsiben. Vagy éppen nagyban: melegfelvonulás, Turul szobor gyalázás, iskolák összevonása, azaz szétverése. 2010-ben megint eltűntek. Az SZDSZ véglegesen. Gondolták sokan, naivan. Az LMP kikérte magának, hogy ő lenne a 2.0 változat.  Mások azért mondták, hogy igenis ők azok, csak új kivitelben, éppen zöldre festve. És elérkezett a nagy lelepleződés ideje. Megszavazták Budapest költségvetési koncepcióját. Nekik nem volt nehéz azonosulni vele. Atkári János, Demszky pénzügyi helyettese gyártotta. A baj az, hogy Tarlós kérte meg rá. A tartalmát, következményeit ismerjük: megszorítás. Kevesebb egészségügyre, szociális kiadásra, kultúrára, sportra, oktatásra. Leálló fejlesztések, építkezések. Lehet, hogy még a közvilágítás idejét is rövidítik. Az SZDSZ/LMP-nek ez jó. Talán azt nem merik mondani, hogy elfogadják, de megértik. Ilyenek. Inkább budapestiek, mint magyarok. Nagy testvérnek a Fideszt választották. Most azok vannak hatalmon. A hatalomra pedig szükségük van, hogy tovább rombolhassanak. Hogy szorongathassák a város lakosságát. Tarlóssal elfogadtatták a dugódíjat. Két legyet ütöttek egy csapásra: a megszorítások mellé újabb sarc.

Az egészben viszont az a legszomorúbb, hogy a főpolgármester ebbe belement. „A Pista” ugyanis konszenzuskereső ember. Csak rossz irányban keresgél. Mint kutya, vette magára a bolhát. Attól pedig nehéz szabadulni. Holott nem is kellett volna a zöldséges kufárok támogatása. Többsége van a városházán. Így viszont valószínűleg nyugodtabban alszik. Vagy talán nem is érzékeli, hogy Atkári tanácsaival és az LMP-t kézen fogva hová, mibe kormányozza a várost. Közben nincs elszámoltatás és számonkérés. A hosszú évek alatt lenyúlt milliárdok magánzsebekben virgonckodnak. Talán – a látszat kedvéért – majd bebuktatnak valakit. Vagy a Hagyóra kenik az egészet. Közben a liberális LMP zöld terror alá veszi a várost. Mi jöhet még a dugódíj után? Érdekes, hogy az elvtársuk, Atkári, milyen kéjesen nyilatkozott pár hónapja a csatornadíj emelés szükségességéről. Mint mondta volt, „sokba kerül a környezetvédelem.” Ha mindehhez hozzávesszük, hogy Tarlós köszönetet mondott Demszkynek amiért „húsz éven keresztül bajlódott Budapest vezetésével”, sajnálatosan meg kell állapítani, hogy a kép összeállt. Szerencsére a bolhás kutyát kevesen szeretik. 

barikad.hu