G�zkutakat nyitottak, f�r�tornyok n�ttek ki a f�ldb�l az elm�lt egy �v alatt a Dr�va-medenc�ben. Pr�baf�r�sokkal igyekeznek behat�rolni az ut�bbi 30 �v legnagyobb dun�nt�li sz�nhidrog�nkincs�t. 2007 �ta kutat itt a Mol �s a horv�torsz�gi olajipari v�llalat (INA). 2008 nyar�n besz�llt a keres�sbe a Magyar Horizont Energia Kft., a m�sodik legnagyobb hazai k�olaj- �s f�ldg�zkutat� t�rsas�g is, legut�bb Istv�ndiban v�geztek pr�baf�r�sokat a c�g szakemberei. Itt is sikerrel j�rtak, a Barcshoz k�zeli falu lehet a k�vetkez� rem�nyteli g�zlel�hely.

G�zkutat nyitottak a d�l-somogyi Potonyn�l a k�t olajv�llalat �sszefog�s�val: Novi Gradac �s Potony k�z�tt m�g 2007–2008-ban szeizmikus m�r�seket v�geztek, amelyek igen biztat� eredm�nnyel z�rultak. Ez�rt itt kutat f�rtak, amelyet a Mol �s az INA k�z�sen finansz�rozott. Ennek tesztel�se nemr�g megkezd�d�tt. A Dr�va fels�bb szakasz�n�l, V�zv�r k�zel�ben ugyanakkor m�g 2009 elej�n nyitottak kutat, s annak tesztel�se m�ra v�get �rt. A f�r�fejet egyel�re lez�rt�k.

A Dr�va-vid�k a sikeres zal�tai kutat�s miatt ker�lt a figyelem k�z�ppontj�ba. A baranyai Zal�t�n – a somogyi megyehat�rt�l nem messze – jelent�s lel�helyre bukkantak, s az�ta j�form�n egym�st k�vetik a t�rs�gben az �jabb �s �jabb kutat�sok. A g�ztelep t�rol�k�zete �s maga a telep �t�r Horv�torsz�gba.

A k�t v�llalat szakembereib�l fel�llt k�z�s munkacsoport ez �v els� fel�re �g�ri azt a tanulm�nyt, amely a tov�bbi kutat�si programokat tartalmazza a Dr�va-medence ter�let�re. A sz�nhidrog�nkincs hasznos�t�s�ra t�bb elk�pzel�s is van: amennyiben az itt tal�lhat� f�ldg�z f�t��rt�ke nem t�l magas, akkor g�z�zem� villamos energi�t el��ll�t� er�m� �p�t�s�ben gondolkodnak.

Tal�lat az Orm�ns�gban

A Selly�hez k�zeli Zal�t�n�l a Mol �s az INA sikeres hat�r menti egy�ttm�k�d�si programja �j f�ldg�zmez� felfedez�s�hez vezetett. Szakembereik sikeres kutat�f�r�st hajtottak v�gre 2007-ben; a t�bb mint h�romezer m�ter m�lyen l�v� h�rom r�tegb�l kett� m�r bizony�tottan termel g�zt. A zal�tai r�tegek k�z�l a m�lyebben fekv�, als� r�tegb�l napi hatvank�tezer k�bm�ter g�zt termeltek a felsz�nre, kev�s kondenz�tum k�s�ret�ben. A k�z�ps� szakasz vizsg�lata pedig napi 337 ezer k�bm�ter g�zt eredm�nyezett, ami hazai viszonylatban jelent�s mennyis�gnek sz�m�t