A bar!kád magazin riportere a Jobbik külügyekért felelős politikusával, Kovács Bélával beszélgetett a nemzeti párt külpolitikájáról.

Mint a Jobbik külügyekért felelős politikusa, mit gondol az elmúlt 20 év külpolitikájáról?

A magyar külpolitika a rendszerváltást követően három célt tűzött ki maga elé: a szomszédos országokban élő magyarság helyzetének javítását, az euro-atlanti integrációt és a demokratikus intézményrendszer megszilárdítását. Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy kudarcot vallott a nyugati elvárásoknak kényszeresen megfelelni kívánó külpolitikai vezetés, elszalasztotta a nemzetközi rendszer átalakulásával kínálkozó lehetőségeket, és a nemzet érdekeivel ellentétes alkukra kényszerült.

A Jobbik a magyarság érdekeit mindenkor prioritásként kezeli. Mi - más pártoktól eltérően - következetesen küzdünk a Kárpát-medencei magyarság kollektív jogainak - területi, kulturális autonómia - érvényesítéséért, a magyarság megmaradása érdekében. Fontos eszköznek tartjuk a kettős állampolgárság intézményének bevezetését, és új honfoglalást hirdetünk, amely tragikus történelmi eseményeink következtében a világban szétszóródott magyarság összefogását és hazahívását tűzi célul. Az eddigi egypólusú világ helyett több erőközpont látszik kialakulni, ezért alapvetően át kell értékelnünk külpolitikai stratégiánkat. Meg kell hagyni jó kapcsolatainkat a világ vezető államaival, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy földrajzi és történelmi örökségünk Európát, valamint a legközelebbi nagyhatalmat, Oroszországot jelölte ki olyan tényezőnek, amellyel együtt kell a jövőben is élnünk.

A Kelet felé nyitás mennyire kiemelt része a Jobbik külkapcsolatainak?

A Jobbik külügyi programjának egyik alapvető eleme a Kelet felé nyitás. A magyarsággal kulturális és származási alapon, saját magukat is rokon népeknek tekintő belső-ázsiai országokkal való szorosabb külügyi kapcsolatok kiépítése kiemelt fontosságú. Európa nyugati része és Ázsia között Magyarország helyzete geostratégiailag meghatározó, amivel egy gazdasági, kereskedelmi híd, tranzitország szerepét kell betöltenie.

A kelet-európai államokkal való szorosabb együttműködés és érdekképviselet a térség fejlődésének és fennmaradásának is a záloga. Magyarország évezredes történelmi szerepe a térségben újra érvényre juthat egy olyan államok közötti együttműködés külügyi előkészítésével, amellyel a globalizáció jelenlegi és jövőbeni káros hatásai ellen fognának össze ezen államok.

Újra meg kell találni a magyar termékeknek az orosz piacot, hiszen sok területeken még mindig számottevő igény van rájuk. Oroszország stratégiai partner lehet a magyar önrendelkezésért folytatott küzdelemben, hiszen jelentős számú orosz él kisebbségi sorban.

Moszkvában tanult, Japánban is élt. Ez mennyire segít a külügyi kapcsolatok építésében?

Már fiatalkori tanulmányaim lehetőséget adtak arra, hogy közvetlen közelről tanulmányozzam a kapitalizmus és a szocializmus pozitív és negatív oldalait két vezető nagyhatalom, Japán és Oroszország révén. További munkám során betekintést nyertem a két rendszer politikai és gazdasági működésébe, sok baráti és üzleti kapcsolatot sikerült teremtenem több országban. Külföldi barátaim között van jelenlegi miniszterelnök, külügyminiszter, parlamenti képviselők, gazdasági vezetők.

Vona Gáborral is járt Moszkvában egy éve, hoztak haza pénzzel teli bőröndöket? Esetleg máshonnan?

Mint a párt felelős külügyi vezetője határozottam állítom, hogy sem Moszkvából, sem máshonnan a Jobbik nem kapott anyagi támogatást. Nincs állandó belépőnk a Gazprom székházba, nem tart pórázon Putyin, nekünk nem fáj a hátunk a bőröndcipeléstől, hajlongástól. Az viszont felháborító, hogy egy magyarországi parlamenti párt prominens vezetője ezekkel a hamis, lejárató szándékú állításokkal kampányol a Jobbik ellen. Az idei parlamenti választásokhoz sem kérünk, és nem fogadunk el támogatást külföldről.

Jelenleg Brüsszelben dolgozik a Jobbik EP-képviselőivel. Már meglévő kapcsolatai segítették a Jobbik elfogadottságát és beilleszkedését?

Ezirányú előkészítő munkám már másfél évvel az EP-választások előtt kezdődött. A választás közeledtével egyre intenzívebb munkát végeztünk, többször jártam Brüsszelben és Strasbourgban annak érdekében, hogy a Jobbik képviselői minél könnyebben kapcsolódhassanak az ottani munkába. Felhatalmazást kaptam a frakciócsatlakozási tárgyalások vezetésére, amelynek eredményeképpen az Európai Parlament egyik legaktívabb képviselőcsoportjává váltunk.

Az Ön nevéhez fűződik az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének megalapítása, amelynek megálmodója és egyik szülőatyja. Tervezik a szervezet bővítését?

A nemzetközi média novemberi kárörvendő hangnemű tudósítóinak rossz hírem van: az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége a Brit Nemzeti Párt csatlakozása után, a december elején Rómában tartott találkozó során újabb három - spanyol, portugál, ukrán- nemzeti párttal bővült. Csatlakozási tárgyalások folynak lett, szlovén jelentkezőkkel, illetve az osztrák Szabadság Párt is előreláthatólag idén májustól nyer felvételt. Érdeklődnek az Egyesült Államokból és Japánból is a szervezet iránt. Az ENMSZ a napokban hivatalosan bejegyzésre kerül Strasbourgban.

A Jobbik együttműködne a szomszédos országok nemzeti pártjaival is?

A Jobbik hajlandó együttműködni azon nemzeti pártokkal, amelyek elfogadják a szövetség alapszabályát. Azonban azokkal a nyíltan magyarellenes szervezetekkel, amelyek súlyosan sértik a gúnyhatáron túl élő magyarság érdekeit, soha, semmilyen formában.

Élve vétójogunkkal megakadályozhatjuk, hogy az előbb említett pártok a szövetség tagjává váljanak. A Jobbik jelenleg a legerősebb európai nemzeti párt, s igen komoly tevékenységet folytat közös céljaink elérésének érdekében.

Köztudott a Fidesz és a kritikusai által szélsőséges cionistaként leírt izraeli Likud párt szoros együttműködése. A Jobbik milyen pártokkal működne együtt a már meglévő európai szövetség tagjain kívül?

Véleményem szerint minden komoly nemzeti erő előbb-utóbb megtalálja helyét a nemzetközi szintéren is. Itt is érvényes a „madarat tolláról, embert barátjáról…” közmondás. A Fidesz még a kezdetekkor felszállt egy „hajóra”, amely már olyan messze került a parttól, hogy abból nem tud kiszállni.

Mi teljesen nyitottak vagyunk a világ bármely nemzeti mozgalma felé, akik céljuknak tekintik a romboló globalizmus elleni harcot, küzdenek hazájuk, nemzetük, tradícióik, anyanyelvük megmaradása érdekében.

Mit vár a Jobbik várható választási sikerétől, mennyire javítja az elért jó eredmény a párt külföldi megítélését és külügyi kapcsolatait?

A Jobbik júniusi választási sikere óriási lendületet adott a külügyi kapcsolatok fejlődésének. A parlamenti legitimáció rendkívül fontos. Újabb lehetőségek nyílnak meg előttünk. Biztos vagyok abban, hogy parlamenti pártként sikerül győzelemre vinni a magyar nemzetet, amely a sok-sok évtizedes szenvedés után valóban megérdemli, hogy reá köszöntsön a szebb jövő!