A fogyaszt�i �rak az id�n janu�rban a v�rakoz�sokat j�val meghalad� �temben n�ttek, a tavaly janu�rihoz k�pest 6,4 sz�zal�kkal. Az elemz�k "mind�ssze" 5,7%-os dr�gul�sra sz�m�tottak.

A fogyaszt�i �rak az id�n janu�rban a v�rakoz�sokat j�val meghalad� �temben n�ttek, a tavaly janu�rihoz k�pest 6,4 sz�zal�kkal, az egy h�nappal kor�bbihoz k�pest pedig 1,4 sz�zal�kkal - k�z�lte a K�zponti Statisztikai Hivatal (KSH) p�nteken. Londoni elemz�k �tlagosan 5,70 sz�zal�kos infl�ci�t v�rtak. A Napi Gazdas�g �ltal k�z�lt v�rakoz�sok 5,8 sz�zal�kos infl�ci�r�l sz�ltak. A maginfl�ci� az id�n janu�rban 0,3 sz�zal�k, 12 havi �sszehasonl�t�sban 5,1 sz�zal�k volt. A nyugd�jas fogyaszt�i kos�rra sz�m�tott 12 havi �rindex 5,3 sz�zal�k, a havi 1,5 sz�zal�k volt.

Tavaly janu�rban a havi �remelked�s 0,6 sz�zal�k, az �ves 3,1 sz�zal�k volt. A 2009. �vi infl�ci� pedig 4,2 sz�zal�kot �rt el. Min�ry Borb�la, a KSH munkat�rsa elmondta: els�sorban a j�ved�ki ad� emel�se okozta a havi dr�gul�s gyorsul�s�t. Kiemelte az �zemanyag, a szeszes ital, doh�ny�ruk �r�nak emelked�s�t. Szerinte az �lelmiszerek 2,2 sz�zal�kos havi dr�gul�sa azonban nem okozott meglepet�st. Az elm�lt �vek azonos id�szak�ban hasonl� p�ly�t k�vettek az �lelmiszerek �rai. Egy h�nap alatt, az �lelmiszerek �rai 2,2 sz�zal�kkal n�vekedtek. N�tt 13,7 sz�zal�kkal az id�ny�ras �lelmiszerek (burgonya, friss z�lds�g, gy�m�lcs) �ra, 10,9 sz�zal�kkal az �tolaj�, valamint 3,3 sz�zal�kkal dr�gult a szal�mi, sz�razkolb�sz, sonka. Az id�ny�ras �lelmiszerek n�lk�l sz�m�tva az �lelmiszerek �rai decemberhez k�pest 0,8 sz�zal�kkal dr�gultak.

Cs�kkent viszont 2,4 sz�zal�kkal a sert�sh�s �s 2,2 sz�zal�kkal a p�rizsi, kolb�sz �ra. Az �tlaghoz k�pest nagyobb m�rt�kben, 2,6 sz�zal�kkal emelkedtek a szeszes italok, doh�ny�ruk �s 2,5 sz�zal�kkal az egy�b cikkek �rai. Ez ut�bbin bel�l a j�rm��zemanyagok �ra 6,5 sz�zal�kkal n�tt. Szint�n �tlag felett, 1,7 sz�zal�kkal dr�gult a h�ztart�si energia, ezen bel�l a vezet�kes g�z �ra 2,3 sz�zal�kkal n�tt. A KSH k�zl�se szerint a szolg�ltat�sok k�r�ben �tlag alatti, 0,7 sz�zal�kos �remelked�s volt megfigyelhet�, ezen bel�l a postai szolg�ltat�sok �ra 6,5, a szem�tsz�ll�t�s d�jt�telei 3,4, a helyi t�megk�zleked�s� 1,7 sz�zal�kkal n�vekedtek.

A tart�s fogyaszt�si cikkek k�r�ben bek�vetkezett 0,4 sz�zal�kos �remelked�s szint�n �tlag alatti volt. Janu�rban a ruh�zkod�si cikkek�rt �tlagosan 3,9 sz�zal�kkal kellett kevesebbet fizetni, mint decemberben. Tavaly janu�rhoz k�pest az �lelmiszerek �rai az �tlagosn�l kisebb m�rt�kben, 2,9 sz�zal�kkal emelkedtek. Ezen bel�l jelent�sen, 12,9 sz�zal�kkal dr�gult a k�v�, 9,9 sz�zal�kkal a toj�s, 9,6 sz�zal�kkal a csokol�d�, kaka�, 6,9 sz�zal�kkal a p�rizsi, kolb�sz, valamint 6,7 sz�zal�kkal a h�zon k�v�li �tkez�s. Cs�kkent tavaly janu�rhoz k�pest 14,2 sz�zal�kkal az �tolaj, 6,4 sz�zal�kkal a liszt �s 5,7 sz�zal�kkal a tej �ra. Az �tlaghoz k�pest nagyobb m�rt�kben, 13,7 sz�zal�kkal dr�gultak az egy�b cikkek, ezen bel�l a j�rm��zemanyagok �ra 31,7 sz�zal�kkal, a gy�gyszer, gy�gy�ru 8,5 sz�zal�kkal dr�gult.

Szint�n �tlag felett, 11,6 sz�zal�kkal dr�gultak a szeszes italok, doh�ny�ruk. A szolg�ltat�sok �tlag alatti 5,6 sz�zal�kos �rn�veked�s�n bel�l a szem�tsz�ll�t�s 13,7, a helyk�zi t�megk�zleked�s 7,1 sz�zal�kkal dr�gult. Szint�n �tlag alatt, 4 sz�zal�kkal emelkedtek a h�ztart�si energia �rai, ezen bel�l az elektromos energia �ra 15,9 sz�zal�kkal n�tt, a t�vf�t�s� 17,1 sz�zal�kkal cs�kkent. A tart�s fogyaszt�si cikkek�rt �tlagosan 3,9 sz�zal�kkal, a ruh�zkod�si cikkek�rt 1,2 sz�zal�kkal kellett t�bbet fizetni, mint tavaly janu�rban.