Dud�s R�bert 1973. december 11-�n sz�lettem Egerben. N�s vagyok �s M�traball�n �lek feles�gemmel �s kisfiammal. �ltal�nos iskolai tanulm�nyaimat itt helyben, illetve a fels� tagozatot Recsken v�geztem. Ezt k�vet�en Salg�tarj�nban tanultam, ott v�geztem el a k�z�piskol�t �s szereztem G�pgy�rt�s-technol�giai technikusi k�pes�t�st.

Az iskola elv�gz�se ut�n azonnal munk�ba �lltam �s a megszerzett ismereteket igyekeztem a gyakorlatban is megval�s�tani. Munkaviszonyom az�ta folyamatos, amit jelenleg egy �p�t�anyagokat gy�rt� c�g m�szaki oszt�ly�nak munkat�rsak�nt t�lt�k be. B�r tanulm�nyaim m�s ir�ny�ak voltak, mindig is nagy �rdekl�d�st mutattam a t�rt�nelem, k�s�bb pedig a politika ir�nt. Ennek eredm�nye k�pen 2006-ban arra az elhat�roz�sra jutottam, hogy �rdekl�d�semet megpr�b�lom szakmai tud�ssal megalapozni �s kib�v�teni, �gy jelentkeztem �s felv�telt nyertem az egri Eszterh�zy K�roly F�iskola Politol�gia Tansz�k�re, ahol Nemzetk�zi Tanulm�nyok szakon folytattam tanulm�nyokat. 2009-ben sikeres �llamvizsg�t tettem �s v�geztem, mint Nemzetk�zi kapcsolatok szak�rt�, region�lis k�zpolitika szak�rt�. A diploma megszerz�s�nek �s k�zhezv�tel�nek az ahhoz sz�ks�ges nyelvvizsga hi�nya szabott g�tat, aminek hi�ny�t most igyekszem p�tolni, megszerz�se teh�t folyamatban van.

Mindig is nemzeti �rzelm� �s be�ll�totts�g� embernek tartottam magam, ami a f�iskolai �vek alatt egyre csak er�s�d�tt. Megismerve a felsz�nes politiz�l�son k�v�l a szakmai, tudom�nyos alapokat is, megd�bbent� �s elszomor�t�, hogy a demokratikus berendezked�st alapjaiban megingat� politiz�l�s folyik ma Magyarorsz�gon. A t�rsadalmi kezdem�nyez�st �s a t�rsadalom akt�v r�szv�tel�t a d�nt�shozatali folyamatokban szisztematikusan elnyom� vezet�s van ma jelen a politikai elitben. Ezen sajn�latos okok, valamint az orsz�g jelenlegi rendk�v�l h�tr�nyos �s kiszolg�ltatott helyzete er�s�tett�k meg bennem a tenni akar�st, a v�ltoztat�s ir�nti ig�nyt egy jobb, �lhet�bb Magyarorsz�g megteremt�se �rdek�ben, valamint az�rt, hogy visszaszerezz�k meg�rdemelt region�lis vezet� poz�ci�nkat K�z�p-Eur�p�ban, a jelenlegi sereghajt� szerep helyett.

Ahhoz, hogy ez megval�suljon radik�lis v�ltoz�sokra van sz�ks�g. A mai politikai palett�n nincs a Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalmon k�v�l m�s politikai p�rt vagy szervez�d�s, aki az el�tt�nk �ll� �s el�tt�nk felhalmozott probl�m�kat a gy�ker�n�l fogva igyekszik megfogni, �s orvosolni azt. Pedig m�s megold�s az orsz�g helyzet�nek jav�t�sa, helyrehozatala szempontj�b�l m�r nem maradt. �rv�nyes ez az orsz�g gazdas�gi helyzet�re, szoci�lis rendszer�re, de �rv�nyes az oktat�s �s a honv�delem ter�let�re is. Fontos feladatnak tartom tov�bb� a kommunik�ci� er�s�t�s�t a lakoss�g fel�, hit�k visszaad�sa �rdek�ben, hogy ez�ltal c�ljaik legyenek �s megfogalmazz�k azt, valamint hangot adjanak elk�pzel�seiknek. Nincs er�s nemzet �ntudatos �llampolg�rok n�lk�l, teh�t a nemzeti �ntudatra nevel�s fontoss�ga megk�rd�jelezhetetlen �s halaszthatatlan. Ezeket a v�ltoztat�sokat halad�ktalanul v�gre kell hajtani, hogy legyen m�g es�lye, j�v�je Magyarorsz�gnak �s, hogy biztos�tani tudjunk egy szebb j�v�t.

T�bbsz�r tett�k fel az ut�bbi id�ben a k�rd�st nekem, hogy mi�rt a Jobbik az a p�rt, amelyikben szerepet v�llaltam �s mi�rt az � programjukat �s strat�gi�jukat tartom j�nak �s k�vetend�nek? Nem �rt v�ratlanul a k�rd�s �s teljesen jogos is az. A v�lasz viszont r�vid �s egy�rtelm�. Mert magyar vagyok. Sajnos hossz� �vtizedeken kereszt�l R�kosi, majd K�d�r �s a nev�kkel f�mjelzett rendszer t�zzel-vassal irtotta a nemzeti �rz�s kialakul�s�t �s a nemzeti �ntudatot. 1989-ben jogos volt a rem�ny a magyar hazafiakban, hogy �jra szuver�n �llamk�nt ezen a t�ren is v�ltoz�s k�vetkezik, de ahelyett, hogy �gy lett volna az az�ta a Parlamentben helyet foglal� p�rtok csak tov�bb m�ly�tett�k a mor�lis v�ls�got. Ezen cselekedet�knek meg is lett a gy�m�lcse, hogy csak egy p�ld�t eml�tsek a sz�gyenteljes eredm�ny� 2004. december 5-i n�pszavaz�s, ahol a t�bbs�g hagyva mag�t f�lrevezetni vagy nem ment el szavazni vagy pedig nemmel szavazott. A hossz� nemzetellenes politik�nak teh�t meg lett a eredm�nye, mert ma azon kell f�radoznunk, hogy elmondjuk az embereknek mi is az magyarnak lenni �s hogy legy�nk erre b�szk�k valamint, hogy meg kell v�den�nk nemzet�nket �s identit�sunkat. Azt gondolhattuk �s jogosan b�ztunk abban, hogy 1989 ut�n elindulhat egy folyamat, ami a magyars�got �jra a magasba emeli. El is indulhatott volna, hiszen minden adotts�gunk megvolt r�, legyen az term�szeti vagy szellemi. Egy valami hi�nyzott. A rendszerv�lt�s. Ami akkor t�rt�nt sok mindennek nevezhet�, �gy ak�r m�dszerv�lt�snak vagy gengszterv�lt�snak, de rendszerv�lt�snak semmik�ppen sem. Rendk�v�l gyors �temben elindult a nemzeti vagyon ki�rus�t�sa illetve az el nem adhat� ter�letek ellehetetlen�t�se. Nagyon fontosnak tartom teh�t az Eur�pai Uni�val val� kapcsolatunk �s szerz�d�seink fel�lvizsg�lat�t. Ez �rv�nyes a 2003-ban al��rt bel�p�si szerz�d�sre �s �rv�nyes ez a Lisszaboni Szerz�d�s kapcs�n is. Nem lehet tov�bb folytatni azt a politik�t, ami al��ssa a nemzeti �rdekeket �s mindent al�rendel a nemzetk�zinek. Sz�mos k�rd�sben igazodtunk a nyugat �ltal elfogadott ir�nyvonalhoz �s elvekhez an�lk�l, hogy megvizsg�ltuk volna annak hat�s�t Magyarorsz�gra vonatkoztatva. Ami sz�munkra el�ny�s, ami az orsz�g jav�t szolg�lja azt tov�bbra is prefer�lni kell, ami viszont r�nk n�zve h�tr�nyos, att�l kategorikusan el kell z�rk�zni. Ehhez viszont alapvet� szeml�letv�lt�sra van sz�ks�g, hiszen a jelenlegi politikai elit igazodva a nemzetk�zi ig�nyekhez �s �rdekekhez, mit sem t�r�dve azzal, hogy ez Magyarorsz�gra, a magyar gazdas�gra �s a Magyarorsz�gon �l� emberekre milyen hat�ssal van, nem t�r�dik.

Sorozatos rossz �s nemzetellenes d�nt�sek jellemzik a politik�t eg�szen a mai napig. Nemzetk�zi �rdekeknek al�rendelve a nemzetit, bele k�nyszer�tett�k Magyarorsz�got az Eur�pai Uni�ba �gy, hogy egy sz�m�ra rendk�v�l h�tr�nyos, az addig m�g m�k�d� ipar�gakat �s a mez�gazdas�got teljesen ellehetetlen�t� szerz�d�st �rattak al� vele. T�nkre t�ve ezzel a falusi lakoss�got �s mindent, ami a nemzeti gazdas�gpolitika alapj�ul tud szolg�lni. Majd pedig most, amikor eg�sz Eur�pa szinte „l�ngokban” �llt a Lisszaboni szerz�d�s kapcs�n, hogy hogyan tudn�nak saj�t nemzet�k sz�m�ra olyan felt�teleket �s kiv�lts�gokat kiharcolni, amik az � saj�t javukat szolg�lj�k, a mieinknek esz�kbe sem jutott a magyars�g �rdek�t n�zni, hanem Eur�p�ban el�sz�r k�retlen�l �s olvasatlanul al��rt�k �gy, hogy meg sem pr�b�ltak kiv�lts�gokat kiharcolni. Tett�k mindezt �gy, hogy 325-en szavaztak igennel �s csak 5-en ellene, teh�t egyar�nt korm�nyp�rti �s ellenz�ki mind a magyar n�p ellen �s a magyar j�v� ellen szavazott. Ekkora egyet�rt�s csak akkor van m�g a „tisztelt k�pvisel�k” k�z�tt, amikor a saj�t k�lts�g�kr�l �s annak ad�mentes foly�s�t�s�r�l van sz�. �s m�g ma is, a j�v�ben pedig m�g fokozottabban ezek a p�rtok besz�lnek nemzeti �ntudatr�l. Legnagyobb akad�ly�nak teh�t a fejl�d�snek a 20 �ve az orsz�got ir�ny�t� politikai elitet tartom, aki annyi k�rt okozott a magyars�gnak, legyen itt sz� orsz�ghat�ron bel�li vagy t�li magyars�gr�l, ami a t�rt�nelm�nket tekintve p�lda n�lk�li. S, teszi ezt mind a mai napig mindenf�le lelkiismeret-furdal�s n�lk�l, a sz�monk�r�s �s a felel�ss�gre von�s int�zm�ny�nek hi�ny�ban �gy, hogy nemzet�nket a v�gvesz�ly fel� sodorja.

Visszautalva a k�rd�sre, amit feltettek nekem, hogy mi�rt v�lasztottam a Jobbik tags�g�t �s azt kicsit b�vebben kifejtve, azt mondhatom, hogy mag�t magyarnak vall�, tenni akar�, az orsz�g j�v�j�t sz�v�n visel� ember nem vallhat sz�nt m�s p�rt sz�neiben. Tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy ez most Magyarorsz�g �s a magyar n�p sz�m�ra nem egy lehet�s�g, hanem a lehet�s�g. Meg kell, hogy val�suljon az, aminek m�r 20 �ve meg kellett volna val�sulnia, itt az ideje a rendszerv�lt�snak. �t kell, hogy vegy�k az orsz�g ir�ny�t�s�t v�gre azok az emberek, akik minden megalkuv�s n�lk�l, tiszt�n �s b�szk�n �llnak a magyars�g �l�re, k�pviselik �rdekeiket �s el�seg�tik azt, hogy a nemzetek Eur�p�j�ban komolyan kelljen vel�nk sz�molni �s, hogy j�rjon az ember b�rhol a vil�gon, b�szk�n mondhassa, hogy magyar, hogy �jra j� legyen magyarnak lenni.

Dud�s R�bert

Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalom

P�terv�s�rai v�laszt�k�rzet�nek Orsz�ggy�l�si k�pvisel�jel�ltje