M�hely�nk k�v�ncsian v�rja az internetes keres�sben j�rtas olvas�inkt�l, tal�lnak-e liber�lis „t�rsadalomtud�sokt�l” vagy kutat�int�zetekt�l sz�rmaz�, az antiszemitizmussal foglalkoz� b�rmely cikkben vagy tanulm�nyban olvashat� mondatot, amely szerint – b�rmely orsz�gban, b�rmely �vben – „az antiszemitizmus cs�kken”. A v�laszban seg�t�nk: ilyen mondat nem l�tezik.

Az antiszemitizmus csak n�het, mert az antiszemitizmus-ipar �s –biznisz e n�lk�l nem l�tezhet. A „n�veked�s” �ltal keltett vesz�ly�rzetre alapul minden elm�let �s – ami enn�l j�val fontosabb – az elm�letek ki�tl�it luxus k�r�lm�nyek k�z�tt eltart�, sug�rban hozz�juk �raml� j�vedelem.

Mint a Heller �gnes �s filoz�fust�rsai rem�lhet�leg hamarosan b�n�ggy� fordul� f�lmilli�rdos p�ly�ztat�sok esete is mutatja, a filoz�fi�ban a prim�tus a l�� (l� = p�nz, szlengben).

Ezek (Heller �s t�rsai), akiknek  l�telem�k az anyagiak, saj�t magukat l�ttatj�k �gy, hogy �ket a szellem mozgatja, m�g mindenki m�st a p�nz.

 A radik�lis jobboldal (n�luk „sz�ls�jobb”) emelked�s�r�l (a radik�lis jobboldal n�luk szint�n nem lehet sem ciklikus, sem hanyatl�, csak emelked�, legyen sz� b�rmely orsz�gr�l, b�rmely id�pontr�l) �ltaluk kifund�lt elm�leteknek egyetlen k�z�s nevez�j�k van. Az, hogy a gazdas�gi helyzet roml�sa (n�luk a gazdas�gi helyzet minden orsz�gban, minden id�kben romlik) „b�nbakkeres�st” eredm�nyez �s a b�nbakokat a „sz�ls�s�gesek” mindig az idegenekben, „rom�kban”, zsid�kban tal�lj�k. Ezekn�l a „tud�sokn�l” a felsorol�sban egy�bk�nt a „zsid�” sz� vagy az antiszemitizmus (a rasszizmus, xenof�bia, stb. kifejez�sek mellett) minden esetben az utols� helyen �ll, noha k�ztudottan �ket val�j�ban ez �rdekli a legjobban, a t�bbi pedig takar�.

 Csakhogy ezt az elm�let�ket a mai helyzet sz�tpofozta. Hogy filoz�fiai terminust haszn�ljunk: az emp�ria meghaladta a te�ri�t.

 N�zz�k a bizony�t�kokat: ma Eur�p�ban – a szavaz�si eredm�nyeket tekintve – a leger�sebb a radik�lis jobboldal Norv�gi�ban, ahol az ottani Fremskrittspartiet 22,9 %-os eredm�nyt �rt el. D�ni�ban a Folkeparti 14,8 sz�zal�kot. Hollandi�ban – szint�n nem igaz�n szeg�ny orsz�g – a Wilders-f�le Partij Voor de Vrijheid 17 sz�zal�kra tett szert. A finnekn�l a Perussomalaiset 9,8 sz�zal�kot �rt el. Ausztri�ban az FP� �s a BZ� egy�ttesen 17,3 sz�zal�kot. Sv�jcban az UDC 29 sz�zal�kkal a legnagyobb p�rt lett. Ezzel szemben a 20 sz�zal�kos munkan�lk�lis�get ny�g� Spanyolorsz�gban a Falange Espanola �s a DN egy�ttesen �rtek el 0,1 sz�zal�kot, m�g a p�nz�gyi �sszeoml�s el�tt �ll� Portug�li�ban a PNR 0,2 sz�zal�kot. Vagyis a neh�z gazdas�gi helyzet a liber�lis saj�thaszn� elm�letgy�rt�k produktumaival szemben nem b�nbakkeres�shez �s �gy a „sz�ls�s�gek er�s�d�s�hez” vezet.

A liber�lis elm�letgy�rt�k sz�m�ra gy�szos h�r�nk van. M�g n�luk a l� determin�lja l�t�ket �s tudatukat egyszerre, a radik�lis jobboldali mozgalmak az eszm�ben gy�kereznek. Orsz�gonk�nt v�ltoz� siker�ket pedig az hat�rozza meg, hogy eszm�iket egyr�szt milyen vonz� form�ban tudj�k v�laszt�iknak k�zvet�teni, m�sr�szt pedig az, hogy a korm�nyz� er�k milyen m�rt�kben saj�t�tj�k ki az egyre ink�bb terjed� radik�lis gondolatokat, amelyek nem csak az eur�pai radik�lis jobboldalra jellemz�ek �s amelyek egyre ink�bb f�sodrat� ideol�gi�v� v�lnak.