Persze, a puding próbája az evés, s amennyiben a Fidesz-hatalom médiahatósága ellenük, illetve kedvenc médiumaik ellenében fogja ezt az új törvényi szabályozást szankcióként felhasználni, egyetlen szavunk sem lesz ellene, hiszen az a gyűlöletkeltés, kirekesztés, kultúrmocsok, obszcenitás és pornográfia, amely belőlük árad, valóban minden józan emberi mértéken és tűréshatáron régóta túlmegy.

Ugyanakkor annak is tanúi lehetünk - egyelőre a médiahatóság beavatkozása nélkül -, hogy az indulásukkor színvonalas és kifejezetten figyelemre méltó repertoárral és televíziós személyiségekkel jelentkező televíziók - jelesül az Echo TV - miképpen szürkülnek el, s, kissé populárisan kifejezve, válnak mind nézhetetlenebbé. A még néhány éve a jobboldal első számú elektronikus hírforrásaként emlegetett, közkedvelt Széles-féle televíziós csatorna mára már vélhetően több tízezres nagyságrendben mérhető nézőszám-veszteséggel "büszkélkedhet".

Közhelynek számít, hogy 2007-2008-ban a virágkorát élő Echo TV volt az egyetlen, ahol a nemzeti radikalizmus legkülönbözőbb irányzatainak képviselői szinte napi gyakorisággal megjelenhettek, s ott - mindenféle előzetes, illetve utólagos cenzúra alkalmazása nélkül - ki is fejthették nézeteiket. Valamennyiünk előtt emlékezetes lehet például a nevezetes Budaházy - Kende Péter vita, amelynek első fordulójában a Budaházyn lévő póló Dávid-csillagjától vérig sértett Kende kirohant a stúdióból. Tudniillik az azóta lassan két esztendeje börtönben sínylődő hazafi a műsorvezető, Matúz Gábor mentő kérdésére - miszerint ezt a jelképet kétféle megközelítésben is lehet értelmezni - nemes egyszerűséggel közölte, hogy ő olyan kontextusban használja, hogy az Kendét sértse. Az Echo TV ettől függetlenül is rendszeresen tudósított a nemzeti radikális tömegrendezvényekről, a Magyar Gárdával, s a Nemzeti Őrsereggel kapcsolatos fejleményekről.

Aztán ez a médium is elkezdett "konszolidálódni". Mind ritkábbakká váltak a radikálisabb témájú és hangvételű tudósítások, valamint műsorok, sőt, a 2009-es júniusi EP-választásokat megelőző mintegy fél évtől kezdődően teljesen el is tűntek a képernyőről. Információink szerint a háttérben köttetett Orbán-Széles paktum okán. Egyes híresztelések szerint az akkor még csak leendő miniszterelnök tárcát ígért a nagyvállalkozónak majdani kormányában. Ennek fejében teljes egészében Fidesz-párti csatornává kellett az Echónak átváltoznia. Amiből persze - ma már tudjuk - nem lett semmi. Tudniillik Széles miniszterségéből... Kínos volt látni, hogy a korábban a betelefonálós műsorokban szabadon, cenzúrázás nélkül megfogalmazott radikális véleményeket a műsorvezetők miképpen igyekeztek "finomítani", "politikailag korrektté", fideszes szempontból elfogadhatóvá sterilizálni és transzformálni. No persze korántsem a Csintalanra jellemző agresszív, stílustalan és - nincs rá finomabb szó - faragatlan műsorvezetési "stílusban". Nyilván ettől ez még nem mentség. Aztán ez a monomániás, fideszes tendencia tovább erősödött a 2010 áprilisi parlamenti választásokat megelőző időszakban.

Ezzel párhuzamosan elkezdődött a leginkább nézett műsorok televíziós vezérszemélyiségeinek kirugdosása, illetve önkéntes-önkényes távozásra kényszerítése. A teljesség igénye nélkül olyan kiváló és népszerű műsorvezetők jöttek el az Echo TV-től, mint Pörzse Sándor, Tóth Gy. László, s most itt a legújabb - már régóta várható - információ: megszűnik a Siklósi Beatrix és Matúz Gábor nevével fémjelzett kiváló és egyben súlyosan hiánypótló Éjjeli menedék című műsor is. Siklósiék elévülhetetlen érdeme - mások szemében nyilván bűne -, hogy rendszeresen foglalkoztak - egyebek mellett - a 2006-tal kezdődő időszak rendőri vadállatkodásaival, állami terrorizmusával, valamint a megalázott és bebörtönzött, statáriális büntetőeljárás alá vont politikai foglyok sorsával, különösképpen a mai napig ártatlanul fogva tartott Budaházy Györgyével.

Csak remélni tudjuk, hogy a mára egyetlen kiváló remekként megmaradt Világpanoráma című, csak felsőfokú eposzi díszítő jelzőkkel illethető, Szaniszló Ferenc által szerkesztett műsort még sokáig megtekinthetjük, s holmi ostoba cenzori döntéssel nem fogja az Echo TV vezetése leparancsolni azt a képernyőről. Mert akkor valóban véglegesen televíziós csatornát kell váltanunk. Igaz, a kínálat, az elektronikus Lebensraum meglehetősen szűk és behatárolt. Maradnak az olyan antiszemita és "szélsőséges" médiumok, mint a katari pánarab al-Dzsazíra, az iráni Press TV vagy az orosz Russia Today. Már azon kiválasztottaknak, akik egyáltalán értenek angolul. A többi pedig hamleti, néma csend...