A Jobbik meglepődve tapasztalta, hogy a 2008. szeptember 1-jén benyújtott törvényjavaslat a Minősített adatok védelméről, hirtelen milyen fontossá vált a regnáló hatalom számára, ráadásul elnyerte a parlament kétharmados támogatását is.

A törvényjavaslatot 333 „igen” és 17 „nem” szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés, a média majdnem teljes hallgatása közepette. A törvény már kihirdetésre is került a Magyar Közlönyben, és 2010. április 1-jén lép hatályba.

A 2009. évi CLV. tv. a titkosítások teljes átláthatatlanságát és a már elkövetett törvénysértések tisztára mosását segíti elő, hiszen lehetőséget teremt az eddigi törvénytelen adatgyűjtések, megfigyelések utólagosan „törvényszerűvé tételére”. Az új törvény alapján 3 évük van a különböző szerveknek, hogy átminősítsék a már titkos adatokat, és az sem lehet gátja az újra titkosításnak, ha a valódi cél bűncselekmény takargatása volt.

A Jobbik parlamentbe kerülve azonnal kezdeményezni fogja a törvény módosítását, legfőképpen az alábbiakra tekintettel.

A törvény túl tágan határozza meg a minősített adat fogalmát, amely önmagában hordozza a jogszabálysértések lehetőségét. Gyakorlatilag bármit titkosítani lehet, ráadásul bírói kontroll nélkül. Kezdeményezni fogjuk a fogalmak pontosítását, és a minősítés szabályainak a szigorítását a törvény szövegében.

Meg kell teremteni a központi nyilvántartását a minősített adatoknak, hiszen jelenleg szétszórtan, a különböző szerveknél helyben, egységes nyilvántartás nélkül „hevernek” ezek az adatok. Információink szerint bevált gyakorlat, hogy bizonyos személyeket, netán jobbikos politikusokat vidéki kirendeltségekkel, területi egységekkel figyeltetnek meg, és központi nyilvántartás híján ezek a sokszor jogalap nélküli megfigyelések a Jobbik parlamentbe jutása esetén nagyon nehezen lesznek felderíthetőek. A felállítandó központi nyilvántartáshoz szigorú bírói kontrollt kell rendelni, meg kell fontolni a Nemzetbiztonsági Bíróság intézményének felállítását, ahol szakképzett bírák látnák el a titkosításokkal kapcsolatos törvényességi felügyeletet. Az államtitokköri nyilvántartásból csak bírói engedéllyel lehetne adatokat kikérni, és csak célhoz kötötten lehetne felhasználni azokat.

Követelni fogjuk, hogy a minősített adatok felülvizsgálata egy független szakmai testület előtt történjen, vagyis ne ugyanazok végezzék, akik a minősítést elrendelték. Az indok nélküli titkosításokat jogilag szankcionálni kell. A cél nélküli adatgyűjtés a személyiségi jogokat is súlyosan sérti.

Elképesztőnek tartjuk, hogy a Btk.-t úgy módosítja az új adatvédelmi törvény, hogy a minősített adattal való visszaélés miatt csak a minősítő szerv vagy személy kérelme alapján indítható büntetőeljárás. Ez a zsarolások melegágyát teremti meg, hiszen a minősítő kezében van a döntés, hogy neki tetsző vagy nem tetsző visszaélésre, „kiszivárogtatásra” került-e sor.

Elfogadhatatlan, hogy az elévülési idők nem az ismertté válástól kezdődnek, hiszen ebben az esetben jó esély van rá, hogy amikorra nyilvánosságra kerülnek a bűncselekmények, már el is évültek.

Fontos megjegyeznünk, hogy a minősítések 80-90 százaléka a titkos információgyűjtéseket érinti, melyek egy része sajnos az utóbbi időben nem a bűnüldözés, hanem a politikai ellenfelek megfigyelésére irányult, amely demokráciában elfogadhatatlan.

Megengedhetetlen, hogy az indokolatlan titkosítások megszüntetését csak az adatvédelmi biztos kérheti a bíróságtól, vagyis amíg nem sikerül elérni a törvény módosítását, addig hiába fogunk parlamenti pártként jobban belelátni a politikusbűnözök lapjaiba, nem a valódi bűnösök, hanem az őket elszámoltatni szándékozók csuklóján kattanhat a bilincs. Nem értjük, hogy miért lehet közös érdeke az MSZP-nek és Fidesznek egy ilyen törvény elfogadása!

A Jobbik okkal feltételezi, hogy nem véletlenül most került elfogadásra teljes parlamenti konszenzussal a törvény, és beilleszthető a Jobbik ellen folytatott, minden állami eszközt igénybe vevő hadjáratba. Különösen sajnálatos, hogy eddig az ellenzék csak cinkos módon hallgatott, de most tevékenyen is elősegíti szavazatával a törvénytelenségek létrejöttét.

Dr. Staudt Gábor
a Jobbik Jogi Kabinetjének elnöke