A Jobbik továbbra sem nyugszik bele a közszolgálati életpálya szétverésébe. Az indoklás nélküli felmondás és a két hónapos felmondási idő miatt az Alkotmánybírósághoz fordulunk. A mai napon Dr. Apáti Istvánnal közösen benyújtottuk a beadványt – közölte a megjelent újságírókkal Bertha Szilvia országgyűlési képv

selő.

Ha már a Fidesz-KDNP kormányt az nem is tántorítja el az említett intézkedések bevezetésétől, hogy azok mennyire verik szét a közszolgálati életpályamodellt, mennyire csökkentik a köztisztviselői és kormánytisztviselői munka hatékonyságát, szakmaiságát, a közszférában dolgozók létbiztonságát, ha már a társadalmi és szakmai érvekkel nem is lehet meggyőzni a kétharmadot, akkor a Jobbik további eszközökkel él, ezért Alkotmánybírósághoz fordulunk – tette hozzá.

Bertha Szilvia rámutatott, hogy a fenti két intézkedés bevezetése több szempontból is aggályos az alkotmányosság szempontjából, ezért utólagos normakontrollt kérnek, és azt, hogy az AB a törvény hatályba lépésének időpontjáig, tehát 2011. január 1-ig visszamenőleg semmisítse meg a törvény alkotmányellenes rendelkezéseit.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti rendelkezések az Alkotmány számos rendelkezésével ütköznek, és felsorolta azokat:

- független, demokratikus jogállamiság

- a kormány alkotmányos jogokat védő kötelezettsége

- diszkrimináció tilalma

- a munkához való jog sérelme.

 A képviselő szerint a rendelkezések a törvény meghozásakor érvényben lévő Jogalkotási törvény rendelkezéseit is sértik, mert a hatályba lépést megelőzően a jogalkalmazóknak nem biztosított a jogalkotó kellő időt a felkészülésre, és a törvény nem került egyeztetésre az illetékes szakmai szervezetekkel.

Kitért arra is, hogy jellemző a kormány jogalkotására, hogy visszatérő trükként alkalmazzák a társadalmilag várhatóan kevésbé népszerű törvényjavaslatok önálló képviselői indítványként történő benyújtását, mert csak a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat kell egyeztetni az érdekképviseleti szervekkel, az önálló képviselő indítványokra ez nem vonatkozik, tehát így kikerülik a Jogalkotási törvény által előírt egyeztetési kötelezettséget.   

A törvénymódosítás szerint a közszolgálati jogviszony a munkáltató által bármikor, indokolás nélkül megszüntethető, a felmentési időt ezen esetre a törvény 2 hónapos időtartamban állapítja meg.

A kormánytisztviselők esetére nézve ezt már nyáron elfogadta a parlament, most annak égisze alatt, hogy egységesítenek, a helyi-területi igazgatás pártsemleges, szakmai alapon feladatot ellátó dolgozóinak is kihúzzák a talajt a lábuk alól. Ezzel ugyanis lehetőség van arra, hogy – bár a Ktv. preambulumában a pártsemlegesség előírásként szerepel – a pártszempontoknak meg nem felelő személyeket indok nélkül eltávolíthassa a vezetés. Ez különösen veszélyes pl. egy önkormányzatban, ahol most a polgármester Fidesz-es, a jegyzőt pedig pl. az elmúlt 8 évben vették fel a hivatalba dolgozni; de ez bármely más dolgozóra is áll - tette hozzá.

Bertha Szilvia jelezte: a közszféra egyéb tagjai (tűzoltók, katonák, rendőrök, közalkalmazottak) esetében – szerencsére – nem vezették be ezt a szabályt. Azonban azzal, hogy más közszolgálati területeken viszont bevezették, ismét csak a diszkrimináció tilalmának alkotmányos követelményét hágják át, mivel az azonos helyzetben lévő csoportok tagjai között tesznek indok nélkül különbséget, a köztisztviselők csoportjának hátrányára.

A köztisztviselőket ugyanis a versenyszférában, munkaviszonyban álló és felmentési védelmet nem élvező munkavállalókkal szemben olyan többletkötelezettségek terhelnek (pl. összeférhetetlenség, szabadság kiadásának szigorúbb szabályai, kifogástalan életforma elvárása), amelyeket kompenzált eddig a fokozottabb munkajogi védelem a jogviszony-megszüntetés esetére nézve. Ezt a védelmet most elveszik, de a szigorúbb kötelezettségeket a törvény továbbra is fenntartja. Tehát, folyamatosan rosszabbodó egzisztenciális helyzetben – gondolok itt a folyamatosan csökkenő reálkeresetekre a közszférában, a cafetéria 200ezerre csökkentésére) aki fel meri emelni a szavát, az repül, hiszen indoklás sem kell hozzá –érvelt tovább a képviselő.

Rámutatott arra a tényre, hogy az AB határozataiban kimondta, hogy a közszférában az un. elbocsáthatatlanság elve érvényesül, vagyis a felmentésre csak a törvényben meghatározott jogcímek alapján kerülhet sor.

A törvénymódosítás ezen túl az Európai Unió Alapjogi Chartájával is ellentétes, amelynek 28. cikke megállapítja az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez való jogot – tette hozzá.

Mivel a törvénymódosítás az Alkotmánnyal, a Jogalkotási törvénnyel, az AB gyakorlatával és az Európai Unió Alapjogi Chartájával is ellentétes, továbbá a hatályos munkajogi-közszolgálati szabályozás egységét bontja meg, az AB-tól a mielőbbi megsemmisítést kértük, hogy ezen alkotmányellenes szabályok alapján ne lehessen senkinek elvenni a munkáját, megélhetését, köztisztviselői életpályáját! - zárta sajtótájékoztatóját a Jobbik országgyűlési képviselője.