A kormány az eddigi legnagyobb támadást indította el a munkavállalók ellen - jelentette ki  Bertha Szilvia.

„A múlt héten napvilágot látott az új Munka Törvénykönyve. Mint az a Magyar Munka Tervből is kiderült, a kormány a rugalmas munkaerőpiac kialakításában véli felfedezni a munkanélküliség megoldását. Sajnos a rugalmasságot összekeverik a kiszolgáltatottsággal, a munkaerőpiacot pedig a rabszolgapiaccal”- jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Fogalakoztatási és munkaügyi bizottság tagja. A nemzeti radikális képviselő szerint a tervezet azt sugallja, hogy a válságért valójában a munkavállalók a felelősek, akik a rengeteg fizetésért végzett csekély munka miatti jó dolgukban már azt se, tudják, hogy mit csináljanak és lustaságukkal a kiszolgáltatott munkáltatókat folyamatosan nehéz helyzetbe hozzák.

 A politikus hozzátette: azonban Magyarországon a helyzet ennek pont az ellenkezője. A munkanélküliség, az egy állásra tucatjával jelentkezők miatt a dolgozók jelenleg még a törvényben garantált jogaikkal sem mernek élni, nehogy az utcán találják magukat. „Így már önmagában garantált a kihasználásuk, de az új Munka Törvénykönyve tervezet törvényi szinten is lehetővé tenné, hogy az emberek végletekig történő kizsigerelése még csak ne is legyen büntethető. És hogy biztosan ne legyen mód a dolgozók megvédésére, a munkahelyi érdekképviseletek és tisztségviselők jogait tovább szűkítik, hogy a gyakorlatilag jelképes legyen a jelenlétük a munka világába”- hangsúlyozta Bertha Szilvia.

A nemzeti radikális képviselő kiemelte: az egyes elemeknél nemzetközi példák sikerességére hivatkoznak, csak azt felejtik el, hogy Magyarországénál jóval fejlettebb munkakultúrájú országok munkajogából kiragadott elemeket akarnak beemelni a magyar munkajogba, ami az összefüggések hiánya miatt nem azt a hatást fogja elérni, mint amit a nemzetközi példa mutat. Összefüggéstelen, inkonzisztens rendszert hoznak létre.

A nemzetközi példáknál tartva, a jobbikos politikus asszony elmondta: tőlünk nyugatabbra a kollektív szerződés szabadságát erősítik, és a szakszervezetek jogszerű működését, függetlenségét alapvető fontosságúnak tartják. Ennek nálunk pont az ellenkezője zajlik: a Közreműködő Szervezetek hatáskörének szűkítése, szakszervezetek, mint intézménynek a megfosztása. Hozzátette: az a céljuk, hogy a munkaszerződés két fél autonóm megegyezéseként szabályozzon alapvető kérdéseket is- munkaidő, pihenőidő, pótlékok-, a Munka Törvénykönyve pedig ehhez olyan kereteket teremt, amelyeken belül még bőven megoldható a munkavállaló maximális kizsigerelése.  Az esélyegyenlőséget a Munka Törvénykönyve nem tudja biztosítani. Többek közt ezt biztosította a kollektív szerződés a munkahelyeken, ezért azok létrejöttének erősítésére, nem pedig gyengítésére lenne szükség.

Bertha Szilvia megjegyezte: miközben egyfolytában munkahelyteremtésről beszélnek, az új Munka Törvénykönyvében pontosan arra teremtenek kereteket, hogy a növekvő munkamennyiséghez ne újabb munkaerőt alkalmazzon egy cég, hanem a meglévőt a végtelenségig dolgoztathassa, majd ha tönkrement, akkor minél kisebb költségekkel, problémamentesen megszabaduljon tőle.

Sinkovics Szilvia - barikad.hu