Kihozhatja a rács mögül Budaházy Györgyöt a Jobbik, ha a radikális jobboldal - többek között - terrorizmussal gyanúsított emblematikus személyiségét az országgyűlési választás előtt hivatalosan is felteszi a párt listájára.

Mentelmi jog ugyanis a képviselőjelölteknek is jár, jelölt pedig egy el nem ítélt gyanúsítottból is lehet. Kolompár Orbán így úszta meg az EP-választások előtt a sok közbűntényes eljárást. Budaházy dönthet, és dönthet a Jobbik is a hazafi sorsáról.

Az index újságírója, Spirk József érdekes megközelítéssel állt elő a hírportálon csütörtökön megjelent írásában. A mentelmi jog segítségével ugyanis a párt, ha akarja, elérheti, hogy a hatóságok felfüggesszék a fél éve előzetes letartóztatásban levő Budaházy György elleni eljárásokat.

Budaházyt június közepén vették őrizetbe. A Központi Nyomozó Főügyészség eddig nem bizonyított állítása szerint Magyarok Nyilai nevű csoport kilenc tagjával együtt bűnszervezetben elkövetett terrorcselekményeket követtek el, ez a gyanúsítás alapja. A számlájára írnak több szocialista és szabaddemokrata politikus háza ellen elkövetett merényletet, futball-labda bombák gyártását, Csintalan Sándor megverését.

Mint az index írja, a Jobbik vezetői rendszeresen támogatásukról biztosították elvbarátjukat és harcostársukat, akit álláspontjuk szerint kizárólag politikai okok miatt börtönöztek be. Novák Előd, a párt alelnöke az Indexnek azt mondta, a jelölés azért sem valószínű, mert a listán való szerepeltetés csak rövid ideig adná meg Budaházynak a mentelmi jogot, befutó helyre pedig azért sem tennék, mert nem az a típus, aki hisz a parlamentben.

Noha a feleség és harcostárs, Budaházy Bernadett a HunHír.Hu kérdésére megerősítette, hogy férje továbbra sem hisz a pártokráciában, ezt a kérdést komolyabban kéne vennie a pártnak. Hátha Budaházy börtönbeli szenvedése már elérte a tűréshatárt, és teljesen természetes lenne, hogy a hazafi szabadulni akar. Az új kormány által a bajnaista, gyurcsányista csicskáktól megtisztított rendvédelmi szervek pedig végre igazán tisztázhatnák a Budaházy elleni gyanúsítgatások valóságtartalmát. A Fidesz befutó helyre tette például Kóbor Jánost, az Omega frontemberét 1998-ban, s a közismert zenész-énekes a választások után átadta helyét, hiszen mindenki tudta, hogy nem akar politizálni.

Az Index szerint ha azonban a pártvezetés mégis úgy dönt, hogy megajándékozza Budaházyt egy szimbolikus listás hellyel, a lista hitelesítése és a választás végeredményének kihirdetése közötti hetekben, hónapokban képviselőjelöltként mentelmi jogot szerez. Erről talán beszélnie kéne a hazafival az érdemeit maximálisan elismerő Morvai Krisztina EP-képviselőnek.

A jelenlegi szabályozás szerint ennek törvényi akadálya nincs. A pártok színeiben indulhat minden olyan cselekvőképes magyar állampolgár, akit nem sújt jogerős szabadságvesztési ítélet, és nem tiltották el a közügyektől. A szeptemberben kiszabott egyéves felfüggesztett börtönhöz a bíróság nem tett mellékbüntetést, így Budaházy előtt elvileg szabad az út, szögezte le az index kérdésére Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy ügyvédje.

Az Országos Választási Bizottság elnöke, Szigeti Péter szerint a hazai jogrendszerben az aktív és a passzív választójog, tehát a választáson való részvétel és a választhatóság egybeesik, így ha a szavazásnak nincs törvényi akadálya, a jelöltként való indulást sincs ok korlátozni. Ráadásul, fűzte hozzá Szigeti, egy idevágó uniós irányelv azt szorgalmazza, hogy több büntetésfajtánál a jogerős börtön kiszabása esetén se vonják meg a választójogot.

A választási időszakban a képviselőjelöltek mentelmi jogáról is az OVB dönthet. Szigeti szerint az ilyen esetekben a testület alapból továbbengedi a jelöltet, hogy az OVB-t ne vádolhassák azzal, hogy politizál.

Tavaly Kolompár Orbán és egy másik roma politikus perét kellett felfüggeszteni azért, mert mindketten indultak az MCF Roma Összefogás Párt jelöltjeként a júniusi EP-választáson. A kecskeméti bíróság Kolompárék mentelmi joga miatt kénytelen volt elnapolni az EP-kampány idejére kijelölt tárgyalást, ahol az Országos Cigány Önkormányzat 7 milliós támogatásának sikkasztási ügyéről kellett volna nyilatkozni az érintetteknek. Ha az MCF jól szerepel, és Kolompárék mandátumot szereznek, az a bírósági eljárást akár évekre is megakaszthatta volna.

Hasonló a helyzet Budaházy – és valószínűleg több gárdás, vagy más politikai jellegű ügy miatt elmarasztalt jobboldai radikális – esetében: a képviselő-jelöltség, vagy az esetleges képviselőség idejére az eljárás leállna.

Nincs egyértelmű szabály viszont arra, hogy az eljárás felfüggesztése esetén szabadlábra kell-e helyezni a gyanúsítottat. Az előzetesbe helyezésről egy külön bírói döntés rendelkezik az őrizetbevételt követően, ezért a letartóztatás nem szűnik meg automatikusan. Jogi szakértők szerint szokatlan helyzettel kerül majd szembe a bíróság, ha egy országgyűlési képviselőjelölt esetében kellene dönteni az előzetes meghosszabbításról.

A precedens nélküli helyzetben az is elképzelhető, hogy a bíróság az eljárás felfüggesztése ellenére is fenntartja az előzetest, és a jelölt a börtönben ülve szerez parlamenti mandátumot. Viszont az sem kizárt, hogy a mentelmi jog alapján az előzetes épp letelő 90 napos ciklusának végén kiengedjék a rács mögül. Ugyanis ha áll az eljárás, a bíróságnak előbb-utóbb mindenképp meg kell hátrálnia, mert ítélethozatal nélkül csak maximum három évig tartható előzetesben a gyanúsított.