Balczó Zoltán a Jobbik országgyűlési képviselője a forint, mint hivatalos fizetőeszköznek az alkotmányba történő beemeléséről fejtette ki pártja álláspontját.

A képviselő előzetesen kitért arra a Lázár János és Harrach Péter kormánypárti képviselők által benyújtott 63 tételt tartalmazó alkotmánytervezetet módosító indítványra, amelyet azzal az indokkal nyújtották be, hogy a 31 oldalas tervezetben a nyelvtani és kodifikációs módosításokat elvégezzék. Balczó szerint ez ékes bizonyítéka annak, hogy az egész alkotmányozási folyamat „kapkodó és anarchikus”. Egy „hevenyészet” joganyagot adtak be a kormánypártok, amely nem felel meg annak a feltételnek, hogy ez egy normaszöveg.

Balczó a továbbiakban arról beszélt, hogy a Fidesz és a KDNP be kívánja emelni az alkotmányba azt, hogy a forint a hivatalos fizetőeszköz. A képviselő szerint ennek csak abban az egy esetben lenne jelentősége, ha ez párosulna a nemzeti érdekű monetáris politika megvalósításával is. Ezért a Jobbik ebben a kérdésben egy módisító indítványt nyújtott be miszerint: a monetáris jegybanki politikát nem lehet kiemelni a gazdáság irányítás alapvető eszközei közül. „Az országgyűlés a monetáris politikát a Nemzeti Bank útján látja el, a Magyar Nemzeti Bank támogatja a kormányt a gazdaság politikájának a megvalósításában”. A képviselő szerint e maghatározással együtt van jelentősége annak, hogy a forintot, mint pénznemet rögzítsék az alkotmányban.

Balczó felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Bank csak látszatra független, ugyanis a hatályos törvény pontosan tartalmazza, hogy egy helyről fogadhat el utasítás, ami nem más, mint az Európai Központi Bank.

A képviselő hangsúlyozta, ha az ország vissza kívánja szerezni a szuvenerítását , akkor el kell dönteni melyik az függőség, ami elfogadható. Az Európai Központ Bank? Vagy az ország lakossága által választott legitim testület az, országgyűlés amely a Magyar Nemzeti Bank segítségével a monetáris politikát irányítja?

A politikus emlékeztetett arra, míg más országokban az Euro bevezetéséről - melynek számos előnye és hátránya is van - népszavazást tartottak, addig nálunk erre nem lesz lehetőség ugyanis, a csatlakozási okmány aláírásakor azt vállaltunk, hogy a gazdasági és monetáris unióhoz csatlakozunk és kötelezettséget vállaltunk az Euro bevezetésére.

Balczó kiemelte,  amikor a magyar választók az EU-ba történő belépésről szavaztak nem voltak azzal tisztában azzal az önrendelkezési kérdéssel, hogy az Unio által elfogadott jogi aktusok a tagállamok jogával szemben elsőbbséget élveznek, beleértve ebbe a azok alkotmányát is. Így például a rendelet az jelent, hogy általános hatállyal bír kötelező érvényű, minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó.  Teljesen függetlenül attól, hogy a magyar alaptörvény nemzeti hitvallásával ellentétes, vagy nem ellentétes.

A képviselő felhívta a figyelmet arra,  hogy a történeti alkotmánynak részét képezi az 1790-91-es törvény 10 cikke, amely szerint „Magyarország tulajdon szokásai és törvényei szerint más tartományoktól eltérő módon szabályozandó és kormányozandó ország” Tehát a Habsburg birodalom keretei között is Magyarország kivívta azt, hogy a saját maga szokásai és törvényei szerint legyen kormányozandó, míg a „Brüsszeli Birodalom” nem adja meg hazáknak ezt a lehetőséget.

Végezetül elmondta, az alaptörvény rendkívül fontos, de a jogrendszerünk hierarchiájában a legmagasabb szinten a Brüsszelben hozott jogszabályok állnak.

Balczó Zoltán újságíró kérdésre ismertette a Jobbik álláspontját az országgyűlési képviselők mentelmi jogának megszületésével kapcsolatban. Elmondta: mentelmi jog mára elvesztette eredeti célját, már nem szolgál mást, mint, hogy egyes képviselők, e jog mögé bújva nem tesznek eleget annak kötelezettségüknek, hogy a bíróságon feleljenek a tetteikért. Ezért a Jobbik álláspontja szerint szükséges a mentelmi jog megszüntetése.

A képviselő kiegészítésként elmondta: az, hogy a kormánypártok az államadóság mértékét az alkotmányban rögzítik szemfényvesztés. Ugyanis a passzusok között van olyan kitétel, hogy mikor nem kell ezeket alkalmazni. Kötelező érvény tehát bármikor felfüggeszthető.

Balczó szerint az államadósság kérdésére az igazi megoldást egy teljesen új gazdaságpolitika kialakítása jelentené. Ehhez kapcsolódóan a keleti piacok irányába kellene nyitni. Ugyanis csak az Unió piacára termelve nem lehet ezt a problémát megoldani.  Elkerülhetetlen továbbá az is, hogy tárgyalásokat kezdeményezzünk az államadósság átütemezésének és részbeni elengedésének érdekében. Szerinte ezek azok a konkrét lépések, amelyek eredményre vezethetnek.

barikad.hu