„Ne b�zz a sz�lcsendben, ne feledd, hogy a tenger felkavarodik” (Seneca: Erk�lcsi levelek, 4. lev�l). Ezzel, a t�m�nkban tal�n idegen�l cseng� Seneca-id�zettel folytatom az iskolai er�szakr�l sz�l� – annak kezel�si m�djaival foglalkoz� – gondolataimat.

T�telezz�k fel, hogy j�l m�k�dik a magatart�sk�sz�b�k rendszere, van iskolai k�zmunka, pedellus, a biztons�gra fel�gyel� csend�r, �rett, tiszteletre m�lt�, tekint�lyt parancsol� habitus� pedag�gus, sz�l�t is fegyelmez�, �t terhel� szab�lys�rt�si b�rs�g, k�vetkezetes �s szigor� b�ntet�t�rv�nyk�nyv. Az iskolai er�szak probl�m�j�nak megold�s�hoz m�gis sz�ks�gesek m�s eszk�z�k, k�r�lm�nyek is. A kem�ny, szigor� szab�lyok mellett az iskolai er�szak kialakul�sa ellen hatnak az oktat�s k�r�lm�nyei is. Ne b�zzunk teh�t a sz�lcsendben, hanem tegy�k meg azokat a l�p�seket is, amelyek nemcsak lek�zdeni seg�tik a vihart, hanem annak ellen�llni - vagy a gondolatsort folytatva - annak elker�l�s�re is k�pess� teszik a di�kot �s iskol�j�t.

Az iskolai l�tsz�mok t�l magasak, figyelmeztetnek benn�nket az �rdekv�delmi szervezetek. A mai oktat�spolitika ezzel szemben nem tal�l kivetnival�t az oszt�lyl�tsz�mokban. Az �p l�lekben �p gyermek 4. c�m� cikkemben sz�ltam arr�l, hogy a KSH adatai szerint az �ltal�nos iskol�kban az �tlagos oszt�lyl�tsz�m 20, a gimn�ziumokban �s a szakk�z�piskol�kban 27, a szakiskol�kban 24 f�b�l �ll. A nagyobb v�rosokban, vagy a jobb h�r�, keresettebb iskol�kban ez a l�tsz�m j�val magasabb.

Elker�lhetetlen�l sz�ks�ges egy oszt�ly l�tsz�m�t 15 f�ben (ami kisebb falvakban ak�r 5-10 f� is lehet), maximaliz�lni. Az iskol�k l�tsz�m�t, a francia p�ld�hoz hasonl�an, 500 f�ben hat�rozzuk meg.

A kisebb l�tsz�m� oszt�lyok lehet�s�get teremtenek di�knak �s tan�rnak egyar�nt a fesz�lts�gekt�l mentes �r�kra �s az iskolai szocializ�ci�ra. A tan�r kiz�r�lagos oktat� funkci�ja mellett �gy nevelhet is, mert k�zvetlenebb�l foglalkozhat a gyermekekkel, ahogy Teleki P�l, egykori minisztereln�k is elv�rta a pedag�gust�l. �gy gondolta, hogy a tan�t� ne csak tan�tson, hanem szeresse is a gyermeket, �s ne oktatva, hanem nevelve �bressze fel benne a hazaszeretetet. A hazaszeretet mellett fel kell �p�teni a gyermekben a glob�lis vil�g sz�mos er�szakos hat�sa elleni v�delmet is. A tan�r egy kisebb l�tsz�m� oszt�lyban val�di pedag�gi�t fejthet ki, k�nnyebben kezeli a konfliktusokat, mik�zben �sszetart�bb, ugyanakkor �ttekinthet�bb k�z�ss�g �p�lhet a di�kokb�l. A probl�m�s gyermekek hamarabb szem el� ker�lnek, n� a di�kok �s a pedag�gus k�z�tti kapcsolatok sz�ma �s m�lys�ge, ami megel�zi az er�szakot, �s hat�sosabb� teszi az er�szak ellen alkalmazott egy�b pszichol�giai-pedag�giai m�dszereket. „Mi�rt nevelj�k h�t fiainkat a szabad tudom�nyokkal? Nem az�rt, mintha er�nyt tan�thatn�nk, hanem mert a lelket el�k�sz�tik az er�ny befogad�s�ra” (Seneca: Erk�lcsi levelek, 88. lev�l)

Megsz�l�t benn�nket a fenti gondolat. Mi�rt van sz�ks�g a kis l�tsz�m� oszt�lyra? Nemcsak az�rt, hogy magasabb szinten tan�thassunk, hanem az�rt is, hogy befogad�v� tehess�k gyermekeinket a kereszt�ny erk�lcsre, megel�zhess�k, �s orvosolhassuk a bajokat. Az oktat�spolitika folyamatosan a megel�z� programokr�l besz�l. P�nzeket �ldoz r�, csak �ppen megfelel� kereteit �s m�dszereit nem teremti meg. Az er�szak �s m�s k�ros esem�nyek megel�z�s�re tan�rakeretbe kell illeszteni a m�dszereket �s a tudnival�kat. Baj, hogy a helyes programok mindig az elit iskol�kb�l indulnak el. Az�rt, mert azokban m�g el�fordul, hogy a di�kok �r�k ut�n is ott maradnak egy-egy �rdekes csoportfoglalkoz�son, vagy szem�lyis�g�ket j� ir�nyban fejleszt� programokon. Vajon egy szatm�ri, vagy �zd-k�rny�ki iskol�ban, de ak�r m�shol egy „�tlagos iskola” di�kja is ott marad-e a nem k�telez� foglalkoz�sokon? �ltal�ban nem. Ez�rt van sz�ks�g minden �rtelmes �s hasznos foglalkoz�snak az �rakeretbe illeszt�sre, �s az ottani teljes�tm�nyek �rdemjegyszer� �rt�kel�sre.* Mert meg kell teremteni a lehet�s�get, hogy a di�kok �rett t�rsadalmi l�nny� v�ljanak, ne fogadj�k el az er�szakot, ne haszn�lj�k azt megold�sk�nt, de harcoljanak az igazs�g�rt.

Mire van m�g sz�ks�g? Befogad�, otthonos iskolai k�rnyezetre. Olyan iskolai k�rnyezetre, ami bel�l �s k�v�l nem omladoz� falakat, hi�nyz� v�c��l�k�ket, vibr�l� neonokat takar. Olyan k�rnyezetre, ahol a pedag�gus nem doh�nyzik a folyos�n, vagy az udvaron, aki p�ld�t mutat a gyermeknek tart�s�val, nem vetk�zik ki mag�b�l, nem r�szegedik le, tiszta, magyar kifejez�seket haszn�l, sz�pen besz�l magyarul, tiszt�ban van nyelv�nk szab�lyaival, ismeri az „ikes” ragoz�s szab�lyait, �s p�ldamutat�, k�vetend� az �lete. Az ilyen pedag�gus tudja a k�rnyezet�t, munkahely�t nyugodtt�, �r�mteliv�, otthonoss� tenni. Az oktat�spolitika siker�hez nem digit�lis t�bl�ra van sz�ks�g, hanem sz�kre, ahov� a kisdi�k le�lhet, pingpongasztalra, k�z�ss�gi helyekre, j�t�kokra, vir�gokra. Gondoljunk bele, mi feln�ttek, hol �rezz�k j�l magunkat, hol vagyunk nyugodtak! A v�laszt tudjuk: ott, ahol nemcsak bens�leg, de k�ls�leg is biztons�g �s rend vesz k�r�l benn�nket. A fesz�lts�geinkt�l is megszabadulunk egy-egy tartalmas besz�lget�s �ltal, el�g egy k�nyelmes fotel, hogy h�tra d�lhess�nk, meghallgassuk a kedvenc zenedarabuinkat. Ugyanez kell a gyermekeknek is.

Klebelsberg Kun� n�piskolai programj�ban az iskol�k t�gl�b�l �p�ltek, v�r�sfeny� padl�zattal, nagy ablakokkal, palatet�vel, mik�zben a falusi h�zak t�lnyom� r�sze m�g n�dfedeles volt, �s v�lyogb�l �p�lt. Annak a kornak modern �p�leteir�l besz�l�nk. Hol maradnak a mai iskol�k a korabeliekt�l? Mark L. Knapp a hetvenes �vekben kutat�sai alapj�n bebizony�totta, hogy azokban az oszt�lytermekben, amiket a gyermekek, a lehet�s�gekhez m�rten maguk rendeznek be, hat�konyabb pedag�giai munka folyik. Kevesebb a konfliktus, az �r�k megzavar�sa. Az is t�ny, hogy amit a di�kok maguk k�sz�tenek, arra jobban vigy�znak. K�t dolog kapcsol�dik itt �ssze: az otthonos iskola �s a „di�kok �ltal �p�tett” iskola jellege. Mindkett� cs�kkentheti a t�rgyak rong�l�s�nak �tlet�t, �s kiegyens�lyozottabb �llapotot teremt. Az iskola ugyanakkor t�rsadalommodell, ahol az er�szakkal szemben hasonl�an kell fell�pni, mint odakint a „nagyvil�gban”. Helyes munkaszervez�ssel a gyermek megtanul dolgozni, a munk�t, s ez�ltal m�sok tulajdon�t is megfelel�en �rt�kelni. Teleki P�l nemzetnevel� programj�ban t�bbek k�z�tt kiemeli a foglalkoz�si-szakmai tev�kenys�gekben, �s az azokon t�li konkr�t cselekedetekben megnyilv�nul� felel�ss�g�rzetet, k�teless�gtudatot. A di�koknak az iskolai k�z�ss�gekben ez�rt olyan feladatokat is fontos v�llalniuk, amiknek hat�sa az iskola falain k�v�lre is el�r. A t�rsadalmi �r�st �gy nemcsak az iskolai szocializ�ci� seg�ti, hanem azok a csoportok is, amelyekkel a di�kok foglalkoz�saik sor�n kapcsoltba ker�lnek. Visszat�rve Seneca gondolat�hoz: mindez megteremti annak a lehet�s�g�t, hogy a di�kok befogadj�k az er�nyeket, �s mint mint�t ne az er�szakos magatart�st k�vess�k.

Megold�st jelenthet a formaruha visel�se. Az iskolai uniformis, egyenruha t�bb orsz�gban is jelen van. Ezek visel�se �ltal�ban �vsz�zados hagyom�nyokra �p�l. K�n�ban �s Jap�nban, Angli�ban a nagyh�r� iskol�kban, a volt angol gyarmatok k�z�l t�bb�n, de Rom�ni�ban is egyre t�bb iskol�ban visszat�rnek a k�telez� egyenruha-viseletre. Lengyelorsz�gban minden 16 �v alatti gyermeknek k�telez� az iskolai uniformis visel�se egy 2007-ben sz�letett t�rv�ny szerint. A formaruha els�sorban a k�z�ss�get er�s�ti. A sok k�z�ss�g �sszefon�d�s�val pedig a t�rsadalmat. Els�k�nt – min�l hamarabb �s a lehet� leggyorsabban – azoknak az erk�lcsi, lelki, magatart�si alapoknak a megteremt�se fontos, amelyek az �sszetartoz�s �r�m�t a l�lekben adj�k meg. Ez a „bens� egyenruha” a haza, a magyar m�lt szeretet�nek, a kereszt�ny erk�lcsis�gnek az alapja a m�lt ismeret�nek �s egy magas tud�snak a formaruh�ja. Ha ez megvan, nincs ellen�ll�s az �sszetartoz�s k�ls� kifejez�s�vel szemben sem. Ebben az er�ben rejl� tart�s seg�t ellen�llni a kozmopolitizmusnak, ami cs�kkenti a m�diaer�szak �s az agresszi� k�vet�s�t. Az iskolai uniformist azonban j�l kell kezelni. Emellett sz�ks�ges odafigyelni, �s seg�teni az egy�ni kibontakoz�st, k�l�nben ennek hi�nya vezet agresszi�hoz.

Az iskol�ban gyakran gondot jelentenek a t�lkoros tanul�k. A t�bbsz�r bukott tanul�k nem a tanul�s�rt vesznek r�szt az iskolai �r�kon. Gyakran zavarj�k a tan�t�st, ellenszeg�lnek a pedag�gusoknak. Az ilyen di�kok sz�m�ra, miut�n bebizonyosodik, hogy nem k�pesek, vagy nem akarnak tanulni, megfelelni az iskola szab�lyainak, c�lszer� speci�lis tananyaggal rendelkez�, a munk�ra val� nevel�st k�z�ppontba �ll�t� iskol�t l�trehozni. Ebbe az iskol�ba be lehet �p�teni olyan �szt�nz�ket, amik seg�tik a di�kokat, �s olyan f�kez�ket, amik elveszik a kedv�ket att�l, hogy itt se tanuljanak. A lemorzsol�d�k sz�ma ma igen magas, t�lnyom� t�bbs�g�k a cig�ny gyermekek k�z�l ker�l ki. Egy c�ltalan, tanulatlan, szakma n�lk�li di�k potenci�lisan gyeng�ti az �rett t�rsadalom alapjait. A politikusoknak, akik nem akarnak foglalkozni ezzel a probl�m�val, leghat�sosabban a m�r eml�tett Seneca id�zettel �rvelhetek: „Ne b�zz a sz�lcsendben, ne feledd, hogy a tenger felkavarodik”

�sszefoglalva: az iskolai er�szakot a k�vetkez�k seg�ts�g�vel l�tom kezelhet�nek.
1. magatart�sk�sz�b�k, szigor� b�ntet�s kialak�t�sa;
2. a pedag�gust�rsadalom tekint�ly�nek er�s�t�se k�v�lr�l �s bel�lr�l egyar�nt;
3. iskolaszolga alkalmaz�sa;
4. iskolai k�zmunkaprogramok bevezet�se;
5. csend�rs�g r�szv�tele az iskolai er�szak megel�z�s�ben;
6. radik�lis oszt�lyl�tsz�m-cs�kkent�s, az iskol�k l�tsz�m�nak 500 f�ben maximaliz�l�sa;
7. megel�z� foglalkoz�sok k�telez� �rakeretbe illeszt�se �s oszt�lyz�sa;
8. az iskola otthonoss� t�tele, az iskolai k�z�ss�gek er�s�t�se;
9. „bens� formaruha” megteremt�se, az iskol�k �szt�nz�se formaruha visel�s�re;
10. t�lkoros gyerekek, lemorzsol�d�k sz�m�ra egy k�l�n, munk�ra nevel� iskolat�pus l�trehoz�sa.

M�sz�ros Domonkos
Jobbik Oktat�si �s Kultur�lis Kabinet�nek aleln�ke