2010.02.15. 09:58, Bence0619
A magyarok 35 szzalka genetikailag legkzelebb a bels-zsiai trk npekhez ll – idzett a vilg vezet tudomnyos folyirataiban kutats sszegzseknt megjelent lltsokat Fonydon Kiszely Istvn antropolgus.
Az ELTE-n s a gdlli egyetemen is oktat professzor jtt, beszlt s befttt a trtnelemtanknyveknek, de legalbbis fejk tetejre lltotta azokat.
Kiszely Istvn a Mtys Kirly Gimnziumban tartott eladst a magyar strtnetrl. Br tbbszr kitrt r, hogy nem aktulpolitizlni rkezett, azt mgis elrulta: „a Jobbik az n fiaim, lnyaim”, s gy a prt vlasztkerleti jelltjnek sem felejtett el sok sikert kvnni. „Ebbl most mr elg volt, magyarok szeretnnk lenni ” – hangzottak az elads kevsb tudomnyos rszletei.
Kit rtnk magyarnak, mi jellemzi a magyarokat, s hol volt az shaznk? – ezt a hrom krdst taglalta a professzor Fonydon.
– Az idszmtsunk eltti 7. szzadtl, a szktktl – vagy szittyktl - 1246-ig, a kunokig szmtjuk a magyarsgot. k azok, akik Bels-zsibl, trk kzssgbl jttek be a Krpt-medencbe – gy Kiszely professzor, aki a teria szerint 395-ben Tpiszentmrtonban szletett Attila hun kirlyrl, mint az els vezred legnagyobb uralkodjrl beszlt amerikai publikcikra is utalva, majd Attila Krpt-medencei birodalmnak visszafoglalsaknt rszletezte a honfoglalst. Kitrt azokra a mitokondrilis vizsglatokra, amelyek llspontja szerint igazoltk: a szkelyek Attila hunjainak utdai.
– A vilg legrgebbi receptknyvvel rendelkeznk – emelte ki Kiszely Istvn, aki arrl is beszlt, hogy elkerlt szz darab hromezer ves hun recept. Az elad a magyar npzenekincsre s a npmvszetre is utalt, amely tlnk kilencezer kilomterre lv, mai knai terleteken nem egyszer megszlalsig ugyangy l, mint nlunk, gy egyes npdalok, de hmzsmotvumok is.
Magyarorszgon a trk idkben volt a legnagyobb gazdasgi jlt – szgezte le az antropolgus. – Az szaki-tengerig mi exportltuk a vrsbort, s vente 300 ezer szilaj marht s 700 ezer bakonyi sertst hajtottunk ki Angliba – mondta Kiszely arra utalva: a „bacon” nem volt ms, mint a bakonyi serts szalonnja
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
j hozzszls
Frissts
