2011.01.17. 15:26
A jelenlegi helyzethez sok tényező együttállása vezetett, de a Jobbik több hónapos, folyamatos egyeztetései alapján egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a veszélyben lévő devizahitelesek többsége felelős gondolkodású ember, nem feltétlen nyújtózott tovább, mint ameddig a takarója ér (még a nálunk e téren talán borúlátóbb banki károsult érdekvédelmi szervezetek is maximum 5%-ra teszik azok arányát, akiknek reálisan gondolkodva nem szabadott volna felvenni devizahitelüket, mert esély sem kínálkozott a visszafizetésére). Sokkal inkább jellemző volt az, hogy a kereskedelmi bankok egymásra licitálva adtak bőkezű hiteleket, sokszor az ingatlan értékének 115-120 százalékára, emellett pedig olyan felelőtlen hitelpolitikát folytattak, amely nem csak a világméretű válságsorozathoz vezetett, hanem ahhoz is, hogy tömegek nem képesek fizetni hitelüket. Felelős továbbá a magyarországi kormányok egymást követő sora (kivétel nélkül), hiszen nem védték meg a polgárokat a forint árfolyamingadozásaiból következő plusz terhektől, de a szerződéseket hosszú évekig egyoldalúan módosító bankoktól sem.
A Fidesz-kormányzat egy nemzeti eszközkezelő alapításával kábította a bajba jutottakat, de ez a bejelentés óta egyre távolabbi ködbe vész. Koncepciójuk lényege, hogy egy állami társaság vonná magához a bajba jutottak ingatlanvagyonát, akik így talán nem kerülnének utcára. Csakhogy ez több ezermilliárd forintba kerülne, nincs rá pénz, s Matolcsy nemzetgazdasági miniszter még azt az őrültséget is könnyedén nyilatkozta, hogy az eszközkezelő felállítása érdekében esetleg a piacról vennének fel hiteleket. Ez azonban még drágább lenne, s a nemzetközi elvárásokat lényegében feltétel nélkül kiszolgáló vezetés nem is lép erre az útra – a kérdés megoldatlan marad. Az idei költségvetés nem rendezi ezt a kérdést, s ezáltal a hitelkárosultak helyzetét sem, ez pedig több, mint felelőtlenség. Orbán Viktor pedig egy interjúban azt találta mondani, hogy akkor lesz eszközkezelő, amint tovább javul az ország hitelessége… Tehát a valamikori, távoli jövőben. A kilakoltatási moratórium viszont áprilisban lejár. A baj óriási: elvileg egymillió ember is utcára kerülhet a banki hitelek bedőlése miatt - legalábbis ez az elképesztő tanulsága annak az adatsornak, amely nemrég látott napvilágot. A PSZÁF adatai szerint ugyanis jelenleg 105 ezer olyan ingatlan létezik Magyarországon, aminek a tulajdonosa már több mint 90 napja elmaradt a részletek fizetésével. Százezer szerződés már korábban bedőlt, és a harminc napon túli késők is ugyanennyien vannak. Háztartásonként három emberrel számolva így több mint egymillióan várhatják rettegve a tavaszt.
A Jobbik a megoldások kimunkálása során óriási problémának tartja, hogy a kilakoltatási moratórium mellett nem hirdettek legalább részleges végrehajtási moratóriumot is. Azaz a bankok ugyanúgy megkezdhetik a végrehajtási procedúrát, vagy akár el is adhatják a tartozásokat más követelés-behajtóknak, így mire lejár a moratórium, már meglesz az ingatlan új tulajdonosa, aki azonnal megkezdheti a kilakoltatást.
Sokaknak segíthetne a külföldi mintára bevezetett öncsőd intézménye, amely szerint egy kirendelt személy segítene a kiadások lefaragásában. Ha pedig a család öt évig betartja a feltételeket, akkor elengednék a tartozást. Emellett a Jobbik elengedhetetlennek tartja a Providenthez hasonló, életveszélyes gyorskölcsönöket kínáló cégek hirdetéseinek brutális, drasztikus korlátozását, és minden uzsoraszerű banki, pénzintézeti eszköz azonnali tiltását.
Megszüntetendő jelenségnek tartjuk továbbá, hogy több pénzintézet etikátlan módon akár 30%-ot elérő késedelmi kamatot számít fel a hitelesek számára. A kirívóan etikátlan és erkölcstelen bankok működési engedélye pedig legyen azonnal bevonható, azokban az esetekben, ha többszöri felszólításra sem változtatnak tarthatatlan működési módszereiken.
Egy átlagos lakás devizahitelének törlesztőrészlete tavaly április óta mintegy harmadával növekedett. Erről jobbára nem az emberek tehetnek, hanem felelőtlen pénzintézetek és olyan nemzetközi folyamatok, amely ellen a kormányzat alig tett valamit. Nem ösztönzik a lakásépítéseket, nem indították el a fiatal családosok vagy pályakezdők részére a kedvezményes lakáshitel-garancia programot, így az emberek kénytelenek voltak a banki önkényre, az uzsorához hasonló banki szerződésekre hagyatkozni. Nem kommentálták érdemben azt a felháborító ingatlanszövetségi felvetést sem, mely szerint egy állami és banki részvétellel fölállított alap a piaci ár 70-75 százalékán megvásárolná az ingatlanokat az árveréseken, amelyekben a jelenlegi tulajdonosok csak bérlőként maradhatnának, ötéves vételi opcióval. A Jobbik álláspontja szerint ez visszataszító trükk: fillérekért vennék meg a bajba jutottak lakásait, amit nyilván piaci áron lehetne visszabérelni…
A fentiek okán a megoldást csak egy Nemzeti Kríziskezelő felállítása hozhatná el, mely lehetne bank vagy pénzintézet is, csak hazai kézben legyen. Így forintra lehetne váltani a devizahiteleket, megóvva az adósokat a nemzetközi spekulációktól. Egy ilyen állami cég úgy alakíthatná a hitelek futamidejét és havit részletét, hogy azokat a bajba jutottak nagy része is ki tudja fizetni. A Kríziskezelő természetesen pénzbe kerülne: ennek fedezetéül a Jobbik a magánnyugdíjpénztári vagyon államosított részét javasolja. Tehát tiltakozunk az ellen, hogy ebből a vitatható szerkezetű államadósságot törlesztgessék. Sokkal inkább azt érezzük fontosnak, hogy senki ne veszítse el a fedelet feje fölül, s a társadalom építő tagjait ne lökjék ezáltal a roncstársadalom kiszolgáltatottságába. A Jobbik tehát kész megoldás-csomaggal rendelkezik, melyet folyamatosan frissít, s értékrendbeli fontossági sorrendje híven jelképei a kormányzó pártoktól eltérő, magyar érdekeket követő szemléletmódját.
Z. Kárpát Dániel
országgyűlési képviselő, Jobbik