Heged�s kijelentette: a Jobbik �rtelmetlennek tartja a jegybanki f�ggetlens�g v�g�vel val� riogat�st. M�gpedig az�rt, mert mag�t a jegybanki f�ggetlens�get tartjuk �rtelmetlennek, s�t k�rosnak.

F�ggetlens�gen ugyanis azt �rtik politikusok, elemz�k �s �js�g�r�k egyar�nt, hogy a k�zponti bank legyen f�ggetlen a mindenkori v�grehajt� hatalomt�l, mondv�n: ha a korm�nyzati gazdas�gpolitika „elszalad”, akkor a jegybank legyen ott, �s korrig�lja a t�vesnek v�lt p�ly�t a maga eszk�zeivel. Vagyis ez a megk�zel�t�s a jegybankot a „f�kek �s ellens�lyok” rendszer�nek r�szek�nt tekint – hangs�lyozta, majd hozz�tette: „ez agyr�m”.

V�lem�nye szerint a „f�kek �s ellens�lyok” indokoltak olyan ter�leteken, amelyek az alapvet� szabads�gjogokat �rintik, �s ott, ahol ezek n�lk�l tot�lis hatalomgyakorl�s vesz�lye fenyegetne. A gazdas�gpolitika ir�ny�t�s�nak eszk�zt�ra komplex, �s minden eleme �sszef�gg minden m�s elem�vel – emelte ki. A jegybank ezen bel�l a monet�ris politik�t ir�ny�tja, amely – a p�nzkibocs�t�s mennyis�g�n �s az alapkamat m�rt�k�n kereszt�l – er�teljes hat�st gyakorol az infl�ci�ra, a gazdas�gi n�veked�sre �s a fizet�si m�rlegeinkre, a n�veked�sen kereszt�l pedig k�zvetve a foglalkoztat�sra is. Vagyis az �sszes meghat�roz� mutat�nkat d�nt� m�rt�kben befoly�solja. A korm�ny ezzel szemben a fisk�lis (k�lts�gvet�si) politik�ra, a fejleszt�si politik�ra, a szab�lyoz�sra �s a k�zpolitikai eszk�zt�rra t�maszkodhat, ugyan�gy befoly�st gyakorolva a n�veked�sre, a foglalkoztat�sra, az infl�ci�ra �s fizet�si m�rlegeinkre – tette hozz�.

Mi indokolja azt, hogy a gazdas�gpolitika ir�ny�t�s�nak eszk�zt�r�b�l egyszer�en kiemelj�k a monet�ris politik�t, a gazdas�gpolitika c�ljai k�z�l pedig az infl�ci� f�ken tart�s�t, �s ezeket f�ggetlen�tj�k a korm�nyzati gazdas�gpolitik�t�l? Heged�s szerint semmi. Indokl�sa szerint az infl�ci� fontos, de nem fontosabb, mint a n�veked�si vagy foglalkoztat�si r�ta. Egy j� korm�nyzati gazdas�gpolitika �gyesen optimaliz�l a f� c�lok �s mutat�k, illetve az ezek el�r�s�hez sz�ks�ges eszk�z�k k�z�tt. Ha ezek k�z�l – f�ggetlens�g c�m�n – kiemel�nk egyet, akkor az olyan lesz, mint egy szimf�nikus zenekar, amelyb�l kiemelj�k a r�zf�v�sokat, �s azt mondjuk: nekik m�s karmester dirig�l. K�pzelj�k el, hogyan fog megsz�lalni – mondta.

Okkal mer�l fel a k�rd�s: mi�rt olyan n�pszer� m�gis a f�sodrat� k�zgazdas�gtanban �s az ennek megfelel� politikai diskurzusban a jegybanki f�ggetlens�g gondolata? Term�szetesen anyagi �rdekelts�gb�l – hangs�lyozta, majd hozz�tette: itt nem a Magyar Nemzeti Bank mindenkori vezet�s�nek �rdekelts�g�r�l van sz�, hanem sokkal bonyolultabb �sszef�gg�srendszerr�l: a nemzetk�zi p�nzszivatty�k m�k�dtet�s�r�l. Szerinte nem v�letlen, hogy a p�nzkibocs�t�s korm�nyzatt�l f�ggetlen monop�lium�nak megteremt�se a londoni Rhotschild csal�dt�l sz�rmazik, akik elnyert�k maguknak ezt a jogot, a Bank of England megalap�t�s�n �s monopolhelyzetbe hoz�sa r�v�n. K�s�bb ugyanezt megtett�k az Amerikai Egyes�lt �llamokban is, annak ellen�re, hogy az Alap�t� Aty�k – k�zt�k Benjamin Franklin – ezt hevesen ellenezt�k. Nem v�letlen�l. Ahogy Mayer Amschel Rothschild nyilatkozta 1790-ben: „Ha az eny�m p�nz kibocs�t�s �s forgalom ellen�rz�se, akkor kit �rdekel ki �rja a t�rv�nyeket!” Vagyis az alap�t� aty�k �ppen a k�pviseleti demokr�ci�t f�ltett�k. A lobbier� m�gis gy�z�tt: az Egyes�lt �llamokban a p�nzkibocs�t�s joga kiker�lt az �llam fennhat�s�ga al�l, �s a mag�nbankok kartelljek�nt m�k�d� FED kez�be ker�lt, a mai napig.

A Jobbik orsz�ggy�l�si k�pvisel�je kijelentette: n�lunk nincs sz� arr�l, hogy a k�zponti bankot mag�n�rdekelts�gek birtokoln�k, hiszen 100 sz�zal�kos �llami tulajdonban van. De a glob�lis p�nz�gyi h�l�zatnak erre nincs is sz�ks�ge: sz�mukra el�g, ha a f�ggetlens�g �rve alatt a jegybank olyan politik�t folytat, amely megfelel az �rdekeiknek. �s ez �gy is t�rt�nt az elm�lt 20 �vben – mondta. A magyar gazdas�gpolitika t�rt�net�nek egyik legkatasztr�f�lisabb hat�s� d�nt�sek�nt a jegybanki alapkamat a m�dszerv�lt�s kezdete �ta az egekben van, amit kezdetben tal�n nem a k�rokoz�s sz�nd�ka, hanem a tudatlans�g, a hozz� nem �rt�s okozott. A deregul�ci�s folyamatok – els�sorban a hat�s�gi �rak megsz�ntet�se – miatt megl�dul� infl�ci�t a jegybank drasztikus kamatemel�ssel, vagyis k�kem�ny monet�ris megszor�t�ssal k�v�nta orvosolni. Ahogy a m�ltatlanul agyonhallgatott kit�n� k�zgazd�sz, Nagy Pongr�c fogalmazta: a rendszerv�lt�s trag�di�ja az volt, hogy olyanok dikt�lt�k a felt�teleket (mindenek el�tt az IMF, a Nemzetk�zi Valutaalap), akik nem �rtettek a tervgazdas�ghoz, �s olyanok hajtott�k v�gre, akik nem �rtettek a piacgazdas�ghoz. H�t innen ered ez a t�ves d�nt�s, amelynek k�rt�kony terh�t az�ta is cipelj�k magunkkal: magyar jegybank alapkamat a mai napig p�ld�tlanul magas. Ami nem csak a k�lts�gvet�s k�zvetlen kiad�sait terheli meg indokolatlan m�rt�kben, hanem elsz�vja a forr�sokat a magyar kis- �s k�z�pv�llalkoz�sokt�l, tov�bb fokozva versenyh�tr�nyukat az er�f�l�ny�kkel am�gyis vissza�l� multinacion�lis �ri�sv�llalatokkal szemben. Mindehhez j�rul az elm�lt �vekben a hatalmas tartal�kk�pz�s. Amikor a magyar gazdas�gnak �ri�si sz�ks�ge lenne friss p�nzre, hogy felp�r�gj�n a k�rforg�s, a p�nz ehelyett banki trezorokban pihen, �lvezve a magas kamatok miatt er�fesz�t�s �s kock�zat n�lk�l megszerezhet� extraprofit el�nyeit.

Heged�s al�h�zta: ha a korm�ny �s a parlamenti t�bbs�g komolyan veszi a gazdas�gi szabads�gharcot, a jegybanki f�ggetlens�get meg kell sz�ntetni. A nemzeti bankot nem a v�lasztott politikai hatalomt�l, hanem a glob�lis p�nz�gyi k�r�k �rdekeit�l kell f�ggetlenn� tenni. Ez akkor val�sulhat meg, ha a Magyar Nemzeti Bankot teljes eg�sz�ben a t�rv�nyhoz�s, a Magyar Orsz�ggy�l�s fennhat�s�ga al� helyezz�k.

A Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalom k�pvisel�jek�nt Heged�s Tam�s megfogalmazta �s beny�jtotta az erre ir�nyul� m�dos�t� javaslatot, melyhez Magyarorsz�g gazdas�gi �nrendelkez�s�nek visszaszerz�se �rdek�ben t�mogat�st k�rt.

barikad.hu