Balcz� Zolt�n a Jobbik orsz�ggy�l�si k�pvisel�je a forint, mint hivatalos fizet�eszk�znek az alkotm�nyba t�rt�n� beemel�s�r�l fejtette ki p�rtja �ll�spontj�t.

A k�pvisel� el�zetesen kit�rt arra a L�z�r J�nos �s Harrach P�ter korm�nyp�rti k�pvisel�k �ltal beny�jtott 63 t�telt tartalmaz� alkotm�nytervezetet m�dos�t� ind�tv�nyra, amelyet azzal az indokkal ny�jtott�k be, hogy a 31 oldalas tervezetben a nyelvtani �s kodifik�ci�s m�dos�t�sokat elv�gezz�k. Balcz� szerint ez �kes bizony�t�ka annak, hogy az eg�sz alkotm�nyoz�si folyamat „kapkod� �s anarchikus”. Egy „heveny�szet” joganyagot adtak be a korm�nyp�rtok, amely nem felel meg annak a felt�telnek, hogy ez egy normasz�veg.

Balcz� a tov�bbiakban arr�l besz�lt, hogy a Fidesz �s a KDNP be k�v�nja emelni az alkotm�nyba azt, hogy a forint a hivatalos fizet�eszk�z. A k�pvisel� szerint ennek csak abban az egy esetben lenne jelent�s�ge, ha ez p�rosulna a nemzeti �rdek� monet�ris politika megval�s�t�s�val is. Ez�rt a Jobbik ebben a k�rd�sben egy m�dis�t� ind�tv�nyt ny�jtott be miszerint: a monet�ris jegybanki politik�t nem lehet kiemelni a gazd�s�g ir�ny�t�s alapvet� eszk�zei k�z�l. „Az orsz�ggy�l�s a monet�ris politik�t a Nemzeti Bank �tj�n l�tja el, a Magyar Nemzeti Bank t�mogatja a korm�nyt a gazdas�g politik�j�nak a megval�s�t�s�ban”. A k�pvisel� szerint e maghat�roz�ssal egy�tt van jelent�s�ge annak, hogy a forintot, mint p�nznemet r�gz�ts�k az alkotm�nyban.

Balcz� felh�vta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Bank csak l�tszatra f�ggetlen, ugyanis a hat�lyos t�rv�ny pontosan tartalmazza, hogy egy helyr�l fogadhat el utas�t�s, ami nem m�s, mint az Eur�pai K�zponti Bank.

A k�pvisel� hangs�lyozta, ha az orsz�g vissza k�v�nja szerezni a szuvener�t�s�t , akkor el kell d�nteni melyik az f�gg�s�g, ami elfogadhat�. Az Eur�pai K�zpont Bank? Vagy az orsz�g lakoss�ga �ltal v�lasztott legitim test�let az, orsz�ggy�l�s amely a Magyar Nemzeti Bank seg�ts�g�vel a monet�ris politik�t ir�ny�tja?

A politikus eml�keztetett arra, m�g m�s orsz�gokban az Euro bevezet�s�r�l - melynek sz�mos el�nye �s h�tr�nya is van - n�pszavaz�st tartottak, addig n�lunk erre nem lesz lehet�s�g ugyanis, a csatlakoz�si okm�ny al��r�sakor azt v�llaltunk, hogy a gazdas�gi �s monet�ris uni�hoz csatlakozunk �s k�telezetts�get v�llaltunk az Euro bevezet�s�re.

Balcz� kiemelte,  amikor a magyar v�laszt�k az EU-ba t�rt�n� bel�p�sr�l szavaztak nem voltak azzal tiszt�ban azzal az �nrendelkez�si k�rd�ssel, hogy az Unio �ltal elfogadott jogi aktusok a tag�llamok jog�val szemben els�bbs�get �lveznek, bele�rtve ebbe a azok alkotm�ny�t is. �gy p�ld�ul a rendelet az jelent, hogy �ltal�nos hat�llyal b�r k�telez� �rv�ny�, minden tag�llamban k�zvetlen�l alkalmazand�.  Teljesen f�ggetlen�l att�l, hogy a magyar alapt�rv�ny nemzeti hitvall�s�val ellent�tes, vagy nem ellent�tes.

A k�pvisel� felh�vta a figyelmet arra,  hogy a t�rt�neti alkotm�nynak r�sz�t k�pezi az 1790-91-es t�rv�ny 10 cikke, amely szerint „Magyarorsz�g tulajdon szok�sai �s t�rv�nyei szerint m�s tartom�nyokt�l elt�r� m�don szab�lyozand� �s korm�nyozand� orsz�g” Teh�t a Habsburg birodalom keretei k�z�tt is Magyarorsz�g kiv�vta azt, hogy a saj�t maga szok�sai �s t�rv�nyei szerint legyen korm�nyozand�, m�g a „Br�sszeli Birodalom” nem adja meg haz�knak ezt a lehet�s�get.

V�gezet�l elmondta, az alapt�rv�ny rendk�v�l fontos, de a jogrendszer�nk hierarchi�j�ban a legmagasabb szinten a Br�sszelben hozott jogszab�lyok �llnak.

Balcz� Zolt�n �js�g�r� k�rd�sre ismertette a Jobbik �ll�spontj�t az orsz�ggy�l�si k�pvisel�k mentelmi jog�nak megsz�let�s�vel kapcsolatban. Elmondta: mentelmi jog m�ra elvesztette eredeti c�lj�t, m�r nem szolg�l m�st, mint, hogy egyes k�pvisel�k, e jog m�g� b�jva nem tesznek eleget annak k�telezetts�g�knek, hogy a b�r�s�gon feleljenek a tetteik�rt. Ez�rt a Jobbik �ll�spontja szerint sz�ks�ges a mentelmi jog megsz�ntet�se.

A k�pvisel� kieg�sz�t�sk�nt elmondta: az, hogy a korm�nyp�rtok az �llamad�s�g m�rt�k�t az alkotm�nyban r�gz�tik szemf�nyveszt�s. Ugyanis a passzusok k�z�tt van olyan kit�tel, hogy mikor nem kell ezeket alkalmazni. K�telez� �rv�ny teh�t b�rmikor felf�ggeszthet�.

Balcz� szerint az �llamad�ss�g k�rd�s�re az igazi megold�st egy teljesen �j gazdas�gpolitika kialak�t�sa jelenten�. Ehhez kapcsol�d�an a keleti piacok ir�ny�ba kellene nyitni. Ugyanis csak az Uni� piac�ra termelve nem lehet ezt a probl�m�t megoldani.  Elker�lhetetlen tov�bb� az is, hogy t�rgyal�sokat kezdem�nyezz�nk az �llamad�ss�g �t�temez�s�nek �s r�szbeni elenged�s�nek �rdek�ben. Szerinte ezek azok a konkr�t l�p�sek, amelyek eredm�nyre vezethetnek.

barikad.hu