A Friedrich Elbert Alap�tv�ny megb�z�s�b�l m�g 2010-ben v�gzett (de most nyilv�noss�gra hozott) felm�r�sb�l ugyanis az der�l ki, hogy a zsid� fiatalok nemigen hisznek az �gynevezett „demokratikus �rt�kekben”, nem szeretik az arabokat, viszont a legteljesebb m�rt�kben megb�znak a hadseregben.

A vizsg�lat sor�n 1600 fiatalt – 1200 zsid�t �s 400 arabot – k�rdeztek meg a 15-18 illetve a 21-24 �ves koroszt�ly tagjai k�z�l. Hasonl� felm�r�st 1998-ban �s 2004-ben is v�geztek, �s a folyamatok egy�rtelm�ek: a zsid� fiatals�g rohamosan t�volodik a „demokratikus �rt�kekt�l”, egyre ellens�gesebb az arab kisebbs�ggel szemben, viszont �vr�l �vre n�pszer�bb k�r�kben a katon�skod�s. A vizsg�lati eredm�nyeket a Dechaf Public Opinion Institute elnevez�s� int�zm�ny munkat�rsai egy k�nyvben �sszegezt�k, amely a napokban l�tott napvil�got.

Ami a demokr�ci�t illeti, a zsid� fiatalok 1998-ban azt m�g a m�sodik legfontosabb nemzeti c�lnak jel�lt�k meg, 2010-ben azonban m�r csup�n a harmadik helyre sorolt�k. Ezzel szemben viszont az orsz�g „zsid� jelleg�nek er�s�t�se” a harmadik helyr�l az els� helyre ker�lt. A fiatal zsid�k 60%-a „er�s vezet�sre” �h�tozik, 46%-uk pedig nem tulajdon�t k�l�n�sebb jelent�s�get az alapvet� politikai jogok – �gy az arab kisebbs�g emberi �s kollekt�v jogai – tiszteletben tart�s�nak.

Amikor pedig a k�zv�lem�ny-kutat�k feltett�k a k�rd�st a zsid� ifjaknak, hogy milyen �rz�sek ker�tik hatalmukba �ket, ha az arabokra gondolnak, a v�laszad�k 25%-a „gy�l�letet” eml�tette, 12%-uk pedig a „f�lelmet”. A h�bor�s b�ncselekm�nyek sokas�g�t elk�vet� hadsereg osztatlan n�pszer�s�gnek �rvend a k�r�kben: 93%-uk ugyanis teljes m�rt�kben megb�zik a tiltott fegyvereket is bevet�, �s gyerekeket gyilkol� katon�kban. N�mik�ppen meglep� m�don pedig 1998-hoz k�pest n�tt a politikusok elismerts�ge, mert m�g 13 �vvel kor�bban a zsid� fiatalok 38%-a, 2010-ben m�r 43%-a fejezte ki bizalm�t a k�z�let szerepl�i ir�nt.

M�g 1998-ban az izraeli (teh�t zsid� �s arab) ifj�s�g 27%-a, addig 2010-ben m�r 42%-a gondolta �gy, hogy a legnagyobb fenyeget�st sz�mukra az izraeli-arab konfliktus jelenti. 13 �vvel ezel�tt a megk�rdezettek 44%-a, 2010-ben viszont csup�n 23%-a osztotta azt az �ll�spontot, amely szerint a vall�sos �s szekul�ris zsid�k k�z�tti ellent�tekben rejlik a f� vesz�ly.

Idehaza a cionist�k azon s�p�toznak, hogy a fiatalok egyre ink�bb „jobbra tol�dnak”, �s n�pszer� k�r�kben a Jobbik. Nos, Izraelben is el�ret�rt a jobboldal (noha term�szetesen a f�l vil�g, �s benne haz�nk leig�z�s�t c�lul kit�z� izraeli jobboldal �s az igazi magyar jobboldal semmik�ppen sem lehetnek sz�vets�gesei egym�snak): 1998-ban m�g a megk�rdezett izraeliek (arabok �s zsid�k) 48%-a nevezte mag�t „jobboldalinak”, 13 �vvel k�s�bb m�r 62%-ra n�tt ez az ar�ny. Az �gynevezett baloldal (mely szint�n a zsid� fels�bbrend�s�g talaj�n �ll) hanyatl�sa folyamatos: m�g 1998-ban az izraeli fiatalok 32%-a, addig 2010-ben m�r csup�n 12%-a hat�rozta meg mag�t „baloldalik�nt”.

A kutat�k persze igyekeznek indokokat tal�lni a zsid� ifj�s�g – �s �ltal�ban az eg�sz izraeli t�rsadalom – radikaliz�l�d�s�ra. (Hasonl� okokat sohasem keresnek, amikor a g�jok radikaliz�l�dnak – �k egyszer�en csak fasiszt�k �s n�cik, akik ellen k�zdeni kell.) „Val�sz�n�leg az intif�da, kiv�ltk�ppen pedig a 2000. �vi okt�beri palesztin felkel�s hat�s�ra er�s�d�tt a nacionalista retorika az elm�lt �vekben, �s �gy alakult ki az a v�leked�s mindk�t n�p tagjaiban, hogy a m�sik etnikum s�lyos fenyeget�st jelent a sz�m�ra…ezzel magyar�zhat� a demokratikus �rt�kek ir�nti fokoz�d� k�z�ny” – v�lik a kutat�k, igyekezv�n a palesztinokat felel�ss� tenni a „radikaliz�l�d�s�rt”, hallgatva arr�l, hogy a zsid�k rabolt�k el a palesztinok f�ldjeit, �s �k terjeszkednek �vtizedek �ta folyamatosan a haz�jukban.

Forr�s itt.

(Kuruc.info)

Aj�nl�: A vil�guralom fel� vezet� �t forgat�k�nyve - Finkelstein: A holokausz-ipar (x)